Oroszország vonzza a zsidó kivándorlókat

Tízezrével térnek vissza Oroszországba az egykori Szovjetunióból az elnyomás miatt kivándorolt zsidók. A gazdasági fellendülésből szeretnének profitálni, s az antiszemitizmus kibontakozó új hulláma sem tántorítja el őket attól, hogy az óhazában próbáljanak szerencsét.

A Szovjetunió területéről a sarlós-kalapácsos zászlajú ország fennállása alatt, illetve a széthullása utáni zűrzavaros években közel egymillió zsidó vándorolt ki. Az Izraelből, az USA-ból és Európából visszatérők abban reménykednek, hogy a választott hazájukban szerzett új ismereteiket régi tudásukkal ötvözve tudják kamatoztatni.

Jevgenyij Szatanovszkij, az Oroszországi Zsidó Kongresszus elnöke szerint nincsenek megbízható adatok arról, pontosan hány zsidó tért vissza oroszhonba, számukat 80–120 ezerre becsülte. Ehhez hozzáadódik a többi volt szovjet tagköztársaságból Oroszországba költözött zsidóság. Izrael moszkvai nagykövetsége mintegy 90 ezerre teszi az orosz földön élő izraeli állampolgárok számát.

Az új orosz vállalatok valósággal vadásznak a világ minden tájáról érkező olyan vezetőkre, akik jártasak a nyugati üzleti világban, s oroszországi gyökereik vannak. Ezen egykori kivándorlók (most újdonsült bevándorlók) beszélik a nyelvet, ismerik az életszemléletet, könnyen beilleszkednek a társadalomba – mutatott rá Szatanovszkij.

A Szovjetunió letűnésével azonban új jelenséggel kénytelen szembenézni az egymillióra becsült oroszországi zsidóság: bőrfejűek és szélsőjobboldali csoportok horogkereszteket mázolnak a falakra, és benzinespalackokat hajigálnak a zsinagógákra. Oroszországban létezik a hétköznapi antiszemitizmus – amely mindennap megnyilvánuló, tősgyökeres antiszemitizmus, s ez a fő probléma – mondta a brit hírügynökségnek a svájci születésű Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, aki 1989-ben érkezett Oroszországba.

Az antiszemitizmus az idei elnökválasztási kampányban is felütötte fejét: internetes honlapok és fórumok tucatjai hirdették, hogy a jelöltek zsidó származásúak. A legélesebb támadás az elnökké választott Dmitrij Medvegyev ellen irányult, akit olyan színben festettek le a honlapok, hogy zsidó gyökerei vannak, ezért alkalmatlan az ország vezetésére. A szerzők pocskondiázták a Kreml jelöltjét, s arra kérték olvasóikat, hogy arcát hasonlítsák össze ismert zsidó milliárdosokéival. Azt is híresztelték róla, hogy Medvegyev Izrael külpolitikai irányvonalát részesítené előnyben Oroszországnak Iránnal és más iszlám országokkal fenntartott kapcsolataiban.

Emberi jogi szervezetek a Szovjetunió széthullását követő társadalmi felfordulással magyarázzák az újkeletű oroszországi antiszemitizmust. A legnagyobb szovjet utód?államban ugyanis egyik napról a másikra megszűnt a szociális védőháló; sok fiatal kilátástalannak ítéli jövőjét, az újnáci csoportok viszont a közösséghez és szervezethez tartozás élményét kínálják nekik – hívta fel a figyelmet Mark Levin, az egyesült államokbeli székhellyel működő Szovjet Zsidóság Országos Tanácsa szervezet ügyvezető igazgatója.

A rasszista indítékból elkövetett erőszakos cselekményeket nyomon követő Szova moszkvai elemző központ becslése, illetve adatai szerint Oroszországban tavaly 632 rasszista indíttatású támadást és 67 gyilkosságot követtek el. Alekszandr Verhovszkij, a központ igazgatója úgy véli, Oroszországban terjedőben van az ide?gen?gyűlöletből táplálkozó erőszak. A szervezet tapasztalata szerint az orosz lakosság fele egyre nagyobb hajlamot mutat az idegengyű?löletre, s a nacionalista elveket vallók természetes módon válnak antiszemitává.