Orosz vélemény a NATO-csúcsról

A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap szerint a NATO-t az új tagállamok teljesítménye alapján inkább megfontoltabbá kellett volna tennie a szövetség legutóbbi keleti irányú bővítésének, mint sem hogy egy még szélesebb körű tagfelvételre vállalkozzon. A lap szerint Lengyelország és Csehország mellett Magyarország számít az észak-atlanti szövetség leggyengébb láncszemének – amíg fel nem veszik a 7 újabb tagjelöltet. A cikk megállapítása szerint a lengyelek úgy-ahogy, de megpróbáltak eleget tenni a NATO-tagsággal összefüggő vállalásaiknak, brüsszeli vélemények szerint azonban „Prága és Budapest azért lépett be a szövetségbe, hogy ne csináljon semmit. A cseh kormány is minimális szinten – évi 250 millió euró – tartja hadserege modernizálási kiadásait, Budapest azonban a korábbi 149 millió eurót is 82 millióra csökkentette 1999-ben. A magyar fegyveres erők egyetlen jelentős beszerzése a francia Mistral típusú légvédelmi rakétarendszer volt, amely „úgy működik, ahogy az Ég jónak látja.” A szerző ironikusan megjegyezte: harcképes eszközöket Budapest csak Oroszországtól kapott az utóbbi években, a szovjet adósság fejében szállított BTR-80 páncélozott járműveket és előtte viszonylag modern MiG-29-eseket. A Rosszijszkaja Gazeta említette azt az orosz aggodalmat is, hogy a legutóbbi bővítés beigazolódott, és a mostani tagfelvétel várható negatív tapasztalatai ellenére a NATO tovább fog terjeszkedni, immár Grúziát, és a közép-ázsiai egykori szovjet köztársaságokat integrálva.