Orosz álhírek dzsungelében

Egyre többet hallani róla az amerikai kongresszusi meghallgatásokon is, melyeken arról van szó, hogy ez az orosz fedőszerv hány meg hány ezer Facebook-hirdetést, Twitter-üzenetet, megtévesztő reklámot és kommentet tett közzé az amerikai elnökválasztással kapcsolatban.
Már Londonban is fellángolt a vita, hogy vajon mennyiben befolyásolta a brexitszavazást – néhány százalékon múlott – az ellenséges beavatkozás a brit információs rendszerekbe és a közösségi médiába. Ugyanerről kezdtek el írni a német agytrösztök a német választás kapcsán, ahol alapvetően egy Ausztriából irányított online-csoport kezdte megszervezni a német szélsőségeseket, napi szinten összehangolva a közösségi médiaüzeneteket. Éppen ezért az AfD és témái – a kettős kereszttel, vagyis hashtaggel ellátott miniüzenetek – a német választást megelőző hetekben mindig a toplistán végeztek, mivel összehangoltan kerültek ki a világhálóra.

Beszpalov mindennek a túlsó oldalára adott bepillantást. Élő tévéinterjúban mesélte el azt a kevés részletet, amit egy egyszerű beosztott ismerhet. A kezdő trollok 1000 dolláros fizetéssel indulnak, de ezt idővel szépen megduplázhatja az, aki bírja a sztahanovista terhelést. Pontosan meg van szabva, napi hány kommentet, blogbejegyzést, egyéb üzenetet kell írni. Elmondta azt is, hogy több emeleten oszlik el a munka, az egyes emeletek dolgozói nem igazán találkoznak. Az egyik szinten kifejezetten Ukrajna lehúzásával foglalkoznak, egy másik emeleten folyt az amerikai elnökválasztással kapcsolatos tartalmak gyártása.

Az, hogy maga az orosz elnök és a felső vezetés is rég beszállt az álhírek terjesztésébe, a 2015-ös Lisa-ügy óta teljesen egyértelmű. Akkor az orosz külügyminiszter boncolgatott hevesen egy Németországgal kapcsolatos álhírt, melyről 48 órán belül lehullt a lepel.

Ezen a héten egy hamis műholdfelvétel járta be az orosz külügy jóvoltából a világot, amelyről kiderült, hogy egy több éve készült fotó és egy számítógépes játékból kivett kép keveréke. Ennek ellenére az oroszok még ezután is azt szajkózták, hogy a szövetséges NATO-erők Szíriában a terroristákat támogatják. Putyin elnök pedig arról mesélt egy tévéadásban, hogy az USA olyan biológiai fegyvert fejleszthet, amely „kizárólag” az oroszok ellen lesz hatásos – ez tudományosan legalábbis kétséges, de a média egyből felkapta, és például Iránban lelkesen ismétlik az álhírt.
Annyit tehetünk, hogy amikor gyanúsan szenzációs vagy ismeretlen forrásokra hivatkozó cikkeket látunk, legalább feltesszük magunkban a kérdést: biztos, hogy ez az üzenet nem más érdeket szolgál? Biztos, hogy ez az információ helytálló? Egyre többet kell keresgélni ahhoz, hogy a valóság meglátszódjon a kommunikációs háború füstjében, de még mindig megéri.