<p>A tankönyvi magyarázat szerint a nyugdíjrendszerben az állami felosztókirovó rendszer (első pillér) legnagyobb rizikója demográfiai jellegű, míg a második pilléres nyugdíjpénztárak esetében a tőkepiacok fejlődésében van a legnagyobb kockázat. </p>
Orbánnak a maradék is kell
A valóságban azonban a fő veszélyt a populista kormányok jelentik. Az örökké pénzszűkében lévő, a hosszabb távú tervezésre fittyet hányó, csak a jelenlegi népszerűségre koncentráló felelőtlen populista politikus fantáziája azonnal beindul, ha azt látja, hogy a nyugdíjpénztárakban több milliárd eurónyi megtakarítás pihen. Nem arra gondol, hogy milyen jól jön majd ez a szépen gyarapodó összeg a jövőben a most szorgosan takarékoskodó dolgozók állami nyugdíjának kiegészítésére, hanem elkezd bizseregni a tenyere, mert már a markában érzi a milliárdokat. Válságos időkben csak erősödik a késztetés, mert a pénzszűke a szokásosnál is nagyobb és a radikális intézkedések a kényszerhelyzettel magyarázhatók. Az indoklás persze mindig az, hogy a kormány csak a nép javát akarja, de ha őszinte lenne a magyarázat, akkor hozzátennék, hogy a takarékoskodó nép javát akarják elvenni – így teljes a definíció. Szofisztikált indok gyanánt lehet más külföldi példákra hivatkozni, csakhogy a hasonlat sántít: nem a költségvetés stabilizálása a cél a második pillér átmeneti meggyengítésével (mint mondjuk a Baltikumban), hanem a pénztárak ellehetetlenítése, minél több takarékoskodó és megtakarítás visszaterelése az államháztartáson belülre, hogy a politikusok dönthessenek a felhalmozott pénz elköltéséről. A visegrádi országokban sajnos pontosan ez történt/történik. A Fico-kormányok háromszor nyitották meg a második pillért, hogy minél több tagot visszapofozzanak az elsőbe, majd 9-ről 4 százalékra faragták az oda áramló járulék nagyságát. Meg közben egy évtized alatt több mint 20 törvénymódosítást éltek meg a takarékoskodók, a rendszer követhetetlenné vált. Tökélyre természetesen az Orbán-kormányok fejlesztették a dolgot. Először fenyegetéssel (nem lesztek jogosultak állami nyugdíjra) és hazugságokkal (a nyugdíjpénztárak eltőzsdézték a pénzeteket, ha visszatértek az állami rendszerbe, egyéni számlára jóváírjuk jelenlegi megtakarításaitokat) gyakorlatilag elérték csaknem 3 millió pénztártag 3000 milliárd forintnyi vagyonának konfiskálását. Most meg a megmaradt 60 ezer tag 200 milliárdjára is kivetették a hálót. Az ilyen lépésekkel lehetetlenné teszik, hogy a jelenlegi dolgozók szerény, de viszonylag tisztes nyugdíjjal számolhassanak. Cserébe ott az államilag garantált első pillér – ami garantált, az az, hogy pár évtized múlva több lesz a nyugdíjas, mint a nyugdíjjárulékot befizető dolgozó. El lehet képzelni,mekkora nyugdíjakra lehet így számítani. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 10.04.
Elhalványuló Fico
2024. 10.04.
A kevesebb néha több – közeledik a mindenszentek
2024. 10.03.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.