Önkéntesfogyás

A professzionális hadseregbe jelentkezők nagy része azért választja ezt a hivatást, mert valamilyen oknál fogva nem tudott sikeresen beleilleszkedni a társadalomba. Az ilyen személyek számára a katonaélet biztonságot jelent: fizetést, ellátást és minden mást, amit a hadseregen kívül egyénileg kellene megszerezni. Az azonban kérdéses, hogy az ország mindenkor támaszkodhat-e a profi hadseregre. Amikor ugyanis a gazdasági élet fellendül, hirtelen nehezebb újabb önkénteseket toborozni.

Amerikában ehhez hozzájárul a háború kérdése is. Annak lehetősége, hogy az önkéntesek nagy része Irakban vagy Afganisztánban találhatja magát, nagyban csökkenti a katonai pálya iránti érdeklődést. Az igazság az, hogy az amerikai haderő, melynek teljes létszáma 1,4 millióra tehető, már nem képes minden elvárásnak megfelelni. Vannak olyan tervek is, hogy a Németországban és a Dél-Koreában állomásozó amerikai egységek nagy részét visszavonják, és a közeljövőben több mint háromezer amerikai katonát helyeznek át Irakba.

A Pentagon elemzői azt gondolták, az iraki konfliktus rövid ideig fog tartani. A hosszú távú beavatkozás legalább negyvenezer új önkéntes bevonását követelné meg, ami a jelenlegi helyzetben nem látszik valószínűnek. Számos katonai szakértő szerint új megoldást kellene találni, vagy inkább vissza kellene térni a régi, sorozásos rendszerhez. Ennek persze sok akadálya van, nemcsak azért, mert az az egész jelenlegi rendszer radikális megváltoztatásával járna, hanem mert a társadalom nagy része, főleg a fiatalok, elleneznék a sorozás bevezetését. A hivatásos hadseregre való áttérés tehát nem feltétlenül az egyetlen megoldás. De a növekvő érdektelenség és az önkéntes jelentkezők hiánya következtében hamarosan valamilyen változásnak kell bekövetkeznie.

Mindez persze ma még nem érinti közvetlenül a közép-európai országokat. De ahogy a NATO újabb területekre terjeszti ki katonai tevékenységét, nem lehet tudni, hogy az új tagok nem találják-e magukat hasonló helyzetben, mint amit ma az önkéntes hadsereggel kapcsolatban Amerika tapasztal.

A szerző amerikai munkatársunk