Október 31. az új brexit dátum

Az április 10-i rendkívüli EU-csúcs újabb meglepetést hozott brexitügyben. Az ugyan várható volt, hogy az unió tagállamainak vezetői ismét teljesítik Theresa May brit miniszterelnök kérését és elhalasztják a brexitet, az új dátum azonban sokakat váratlanul ért.

Theresa May június 30-ig kért halasztást azzal a céllal, hogy az egyezményt újra megpróbálja átvinni a brit parlamenten. Ez azt jelentette volna, hogy a britek egyezménnyel vagy anélkül, de elhagyták volna az uniót, mielőtt az új Európai Parlament ülésezni kezd. Május második felében ugyanis EP-választás lesz az unió összes tagállamában, és júniusban már az újonnan megválasztott képviselők üléseznek.

Míg a May által korábban ígért május 22-i, vagy akár a június 30-i kilépéssel 

elkerülhető lett volna, hogy a britek is megtartsák az EP-választást, az október 31-i dátummal azonban gyakorlatilag elkötelezték magukat a megrendezése mellett.

Az október végi dátum hosszú tárgyalás eredményeképpen született, valószínűleg kompromisszumként. Ezúttal ugyanis nem volt teljes egyetértés az uniós vezetők között. Emmanuel Macron francia elnök például kézzel fogható magyarázatot kért a határidő halasztására, azzal érvelve, hogy december óta gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt Nagy-Britanniában. Nem ő az egyetlen a szkeptikusok táborában, hiszen teljesen jogos a kérdés: ha az elmúlt négy hónapban May folyamatosan vereséget szenvedett a brit parlamentben, 
mi a garancia, hogy a következő fél év alatt a brit képviselők fejében megoldódik a brexitdilemma.

Mások még több időt adtak volna a briteknek. Például Leo Varadkar ír államfő jelentősebb hosszabbítás mellett érvelt, főként az egyezmény nélküli, „no deal” brexit gazdasági és biztonságpolitikai következményei elkerülése érdekében. Mint tudjuk, az Ír-sziget esetleges szétválasztása nemcsak gazdasági, hanem jelentős politikai rizikóval jár. Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke még nagyvonalúbb ajánlattal állt elő: tizenkét hónapos rugalmas halasztást javasolt. Ennek értelmében ha a britek megszavaznák a Theresa May által kiharcolt egyezményt, hamarabb is elhagyhatnák az uniót. Ellenkező esetben tizenkét hónapjuk lenne a brit vezetőknek, hogy akár az ellenzékkel együttműködve újragondolják a kilépés módját.

Mindenesetre a flexibilitás végül bekerült az ajánlatba. Tehát ha May sikerrel jár és még az EP-választás előtt meglesz Londonban az egyezmény, nem kell várniuk novemberig a kilépéssel.

Ám egyelőre minden arra utal, hogy a következő ciklusban is lesznek brit képviselők az EP-ben, hamarosan tehát Nagy-Britanniában is megkezdődhet a kampány. Ez azonban várhatóan más lesz, mint a többi tagállamban: érthető módon a megszokottnál sokkal kisebb intenzitású. Mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy e paradox helyzetben a brit pártok milyen szándékkal vágnak neki egy ismeretlen időtartamú (és célú) EP-tagságnak.