Gazdasági szempontból is végzetes következményekkel járna az EU-ból való kilépés

Azóta, hogy Nagy-Britannia öt évvel ezelőtt távozott az Európai Unióból, időről időre számos uniós tagállamban lángol fel a vita, hogy érdemes lenne követni a britek példáját. Nem kellett sokáig várni, hogy ez a trend elérje Szlovákiát, az ügy pedig a hazai közbeszéd kiemelt témájává váljon. Mivel a felvetés igen nagy port kavart, a kormánypártok politikusai végül kénytelenek voltak meghátrálni és azt bizonygatni, hogy semmi ilyesmire nem készülnek. A Szlovák Bankszövetség azonban a biztonság kedvéért összegezte, milyen előnyök elvesztését kockáztatják Robert Fico (Smer) kabinetjének tagjai a felelőtlen kijelentéseikkel.

Előnyök túlsúlyban 

Szlovákia uniós és euróövezeti tagságának köszönhetően javult az ország biztonsági helyzete, a polgárok élvezhetik a szabad mozgás minden előnyét, a gazdasági helyzet stabilizálódott, az életszínvonal pedig jelentősen emelkedett. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a 2004-es csatlakozás óta eltelt 21 évben Pozsony több mint 24 milliárd eurót hívott le az uniós alapokból, amely hozzájárult az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy fejlesztéséhez, valamint az innovációk támogatásához

– mutat rá a bankárok elemzése.

Annak ellenére, hogy a kormány minden évben rengeteg pénzt önt az említett ágazatokba, Szlovákia mégis sereghajtónak bizonyul a nemzetközi összehasonlításokban. Ha az ország a kilépés mellett döntene és elesne ezektől a forrásoktól, a helyzet még tragikusabbá válna. A szakértők konkrét példával is szolgáltak. Az új turócszentmártoni kórház a becslések szerint 540 millió euróba kerül majd. Pozsony az elmúlt években olyan jelentős pénzcsomagokat kapott Brüsszelből, hogy az állam a teljes összegből akár 44 ilyen csúcskórházat is felhúzhatott volna.

Az uniós hozzájárulás jelentősége azonban egy másik szemszögből is megközelíthető. 

„Ha az elmúlt években folyósított összeget leosztjuk, majd egy-egy lakos szempontjából vizsgáljuk, akkor kimondhatjuk, hogy fejenként 4500 euróról van szó, ami havi lebontásban egyénenként legalább 20 eurót jelent” – magyarázta Daniel Kollár, a Szlovák Bankszövetség elnöke, aki arra is rámutatott, hogy Brüsszelnek köszönhetően ezzel a 20 euróval minden hónapban több pénz marad a polgárok tárcájában. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az uniós alapokból kivitelezett projektek finanszírozására nem az államnak kell előteremtenie a forrásokat, amiket egyébként a lakosoktól szednének be különböző adók és illetékek formájában.

Súlyos következmények

„Az uniós struktúrákból való esetleges kilépés különösen komoly károkat okozna az ország gazdaságának. Szlovákiának az Európai Unió mellett a nem uniós tagállamokkal is új szerződéseket kellene kötnie. Ezek a megállapodások pedig feltehetően sokkal hátrányosabban érintenék az országot, mint a jelenleg érvényben lévő paktumok. Arról nem is beszélve, hogy a vámok és egyéb akadályok újbóli bevezetésével is meg kellene birkóznunk” – figyelmeztetnek a bankszektor képviselői. Szlovákia azonban még a briteknél is bonyolultabb helyzetben találná magát. 

Ha Pozsony kilépne az Európai Unióból, akkor egyúttal az euróövezetből is távozna, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy újra saját fizetőeszközt kellene bevezetni. Egy ilyen kényszerből hozott döntés pedig az unió támogatása nélkül akár rosszul is elsülhet. A legsötétebb forgatókönyv szerint csökkenhetnének a reálbérek, emelkedne az elbocsátások száma, de a lakosok életszínvonala is zuhanni kezdene. 

Ennek fényében a Szlovák Bankszövetség arra kéri az ország döntéshozóit, hogy addig ne folytassanak nyilvános vitát az EU-ból való kilépésről, amíg nem ismerik az összes tényt, valamint nincsenek tisztában a lehetséges következményekkel

– zárta Daniel Kollár.

A gazdasági növekedésnek is búcsút mondhatnánk

Az Európai Unió nélkül a gazdasági növekedés terén sem teljesítene túl jól az ország. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb becslése szerint 2024 végén is sikerült fenntartani a pozitív trendet, a gazdaság 1,8 százalékos növekedést produkált. 

A bruttó hazai termék (GDP) 2024 negyedik negyedévében 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme egyébként gyorsabb volt, mint az előző negyedévben.