Öbölháború 2. - online már kitört

Szaddám Huszein megdöntése gyerekjáték, ám ami utána jön, az minden borúlátó képzeletet felülmúlhat: erről szól a világhálón "játszható" Öbölháború-2. Ebben online bújhatunk George Bush amerikai elnök bőrébe, hogy rendszeres jelentéseket kapjunk az amerikai legfelső politikai elit vezető személyiségeit parodizáló mókás figuráktól, Donald Rumsfeld védelmi- és Colin Powell külügyminisztertől, valamint Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadótól.

Az elképzelt második öbölháború lehetséges eseményeit és lehető legsötétebb végkifejletét eljátszó számítógépes szimulációs játék Bagdad gyors elestével indul, a könnyű sikernek azonban nem szabad megszédítenie a játékosokat. Ha egyszer elkezdték, a játékot végig kell játszani, és helyt kell állni a háború következményeként létrejövő mind drámaibb helyzetekben is. A menekülő iraki vezetés ugyanis végső óráiban még megszervez egy biológiai támadást Izrael ellen, lépfene spórákkal árasztja el az országot. Erre Tel Aviv válasza - legalábbis a játék szerkesztője szerint - nem lehet más, mint nukleáris támadás Irak ellen, ahol egyébként közben villámgyors puccsal önállósítják magukat az észak-iraki kurdok, de eközben felizzik az Amerika-ellenes szenvedély, és zendülés tör ki Szaud-Arábiában is.

Szaddám Huszein meghal ugyan, ám hiúnak bizonyul a remény, hogy a diktátor lelépése a színről lecsillapítja a kedélyeket. A három egyformán rosszarcú utód közül bármelyiket is választja ugyanis a gyanútlan játékos, hamarosan mindegyik pénzt és támogatást fog követelni a szomszédos, nyugtalan Iránnal szemben. És ha mindez még nem volna elég, ismételt Amerika-ellenes lázadások törnek ki Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Szíriában, illetve Pakisztánban, és a zűrzavart kihasználva, a pakisztáni arzenálból nukleáris robbanófejekkel látják el magukat a legkülönbözőbb ideológiát valló terrorista csoportok.
Ez pedig nem más, mint egy második öbölháború legvalószínűbb végkimenetelének forgatókönyve - olvasható a tavaly novemberben Dermot O'Connor által szerkesztett és ma már naponta 20 ezer ember által játszott online játék honlapján .

A komputer animátor O'Connor, aki három ével ezelőtt költözött át Írországból Kaliforniába, hangsúlyozza, hogy a forgatókönyvet tekintélyes napilapokban és folyóiratokban - az Atlantic Monthly-ban, a The Washington Postban, a The New York Times-ban, vagy a londoni Guardianban - megjelent anyagok alapján állította össze. A játék nem igazán interaktív, az alkotó maga is elismeri, hogy tulajdonképpen egy animált képeskönyv végiglapozása a feladat. A "játékosok" előre kijelölt úton haladnak, és ugyanoda jutnak el: a globális atomháború közvetlen közelébe.

- Itt csak egyetlen átgondolt végkifejlet lehetséges. Nincs értelme az emberekben azt a hamis illúziót kelteni, hogy ha a háborút választják, a legrosszabbat elkerülhetik - hangoztatta a O'Connor a Reutersnak nyilatkozva. A harci dobpergés és a folyamatos háborús feszültség légkörében az amerikaiak talán hajlamosak elfelejteni, hogy milyen következményei lehetnek egy Irak elleni "első csapásnak". Az elképzelhető legkatasztrofálisabb eseménysor felvázolása ebben a játékban talán jó arra, hogy ráébressze az amerikaiakat az Irak elleni támadás veszélyeire - vélekedik a játék szerkesztője.