Nyilatkozat a Kassai Kormányprogram évfordulóján

„A magyar, megdöbbentő történetének számtalan halálkanyarjában hányszor ért már arra a pontra, ahol minden racionálisabb nép behunyta volna a szemét és lezuhant volna!... Ráció szerint már rég elpusztultunk volna. Akik Magyarországon logikusan gondolkoztak, mindig kétségbeestek. Itt a remény a reménytelenségben van.”

Németh László gondolatainak igazsága hat évtized múltán is időtálló. Hatvan évvel ezelőtt, 1945. április 5-én tették közzé Kassán a 2. világháború utáni Csehszlovákia első kormányának programját.

A Kassai Kormányprogramot elnevezése ellenére még Moszkvában szerkesztették 1945 tavaszán, ahol Eduard Beneš londoni emigráns kormánya, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Klement Gottwald vezette moszkvai kommunista emigráció képviselői megegyeztek az ún. Nemzeti Front kormányának összetételében és programjában, valamint a Csehszlovákia 1938-ban történt felszámolásáért bűnösnek kikiáltott német és magyar kisebbség kollektív felelősségre vonásában. A győztesek oldalán álló, a szlovákiai magyar közösség fölött teljhatalmat kapott csehszlovák politikusok elérkezettnek látták az időt a felvidéki magyarság felszámolására. Bűnösök büntettek ártatlanokat.

„Egyetlen egy tény, vádak vádja: magyarságom. Magyar vagyok, tehát bűnös vagyok. ...Ez a sommázás ördögökké és angyalokká egyszerűsít nemzeteket. A fasizmus bűnében leledző a magyar, és az antifasizmus erényeit reprezentáló például a szlovák. Kivételek nem tűretnek és nem számítanak. Tíz igaz nem lehet száz bűnös felmentvénye, de a másik oldalon ugyanakkor kilencven bűnös a tíz igaz erényéből élősködik. Győzők vannak és legyőzöttek. Örök törvény. Háborús törvény: embertelen törvény. Vae victis!” – írja Fábry Zoltán.

Ma hatvan éve annak, hogy közzétették ezt az oly sok tragédiát okozó kormányprogramot, amelynek szelleme hivatkozási alapul szolgált az 1945 májusában ismét köztársasági elnökké lett Eduard Benešnek ahhoz, hogy 1945 és 1948 között működésbe léphessenek a magyar- és németellenes jogfosztó intézkedések, köztük a hírhedt beneši dekrétumok. Számunkra, szlovákiai magyarok számára mindmáig kétséges a kormányprogram és a beneši dekrétumok erkölcsi legitimitása. Mi, alulírottak a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján április 5-ét minden demokratikusan gondolkodó ember számára az emlékezés napjává nyilvánítjuk.

Kötelezettséget vállalunk arra, hogy az emléknapon, április 5-én, minden évben megemlékezünk a jogfosztottság éveiről, mert aki nem ismeri múltját, az kiszolgáltatja önmagát és közösségét a történelmi ismétlődés veszélyének. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csehszlovák történelem 1945 és 1948 közötti szakasza, amely lényegében a sztálini totalitarizmus szellemében törvényileg hitelesítette a kollektív bűnösség elvét, valós történelmi forrásokra alapozva, megfelelő teret kapjon mind a szlovák, mind a magyar oktatásban.

Végezetül pedig kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, amelyet 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidók irányában már kinyilvánított. A történelmi igazságtétel teljessége azonban feltételezi a károsultak anyagi kárpótlását is. Mivel az eltelt hatvan év az igazságos egyéni kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához.

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke

Száraz József, a Csemadok elnöke

Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke

Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke

Komárom, 2005. 4. 5.