Nem érdemel szobrot Beneš

Sajnálkozásának adott hangot Edvard Beneš egykori csehszlovák államfő és külügyminiszter prágai szobrának felállítása miatt a csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit képviselő Coexistencia–Együttélés Politikai Mozgalom. „Teljes mértékben egyetértünk a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia kitoloncolásokkal kapcsolatos nyilatkozatával, mely szerint az igazságtalan kollektív bűnösség elve a bűnösök mellett az ártatlanokat is sújtotta” – olvasható az Együttélés állásfoglalásában, amelyet a mozgalom nemrég megválasztott új elnöke, Kocsis László Attila bocsátott a rendelkezésünkre. Szerinte a püspöki kar nyilatkozatához hozzá kell tenni, hogy magyar vonatkozásban az ártatlanok aránya összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a bűnösökénél, mégis valamennyien bűnhődtek. „Beneš ezért szerintünk nem érdemli meg, hogy szobra ékesítse a cseh fővárost” – mondta az Új Szónak Kocsis. Az Együttélés leszögezi: megalakulásától kezdve, már másfél évtizede következetesen foglalkozik a Beneš-dekrétumokkal. „Érvényességük felülvizsgálatával kapcsolatban mozgalmunk arra az álláspontra jutott, hogy olyan megoldást kell találni, amely a cseh közvélemény számára is elfogadható lesz, s ugyanakkor megszünteti a dekrétumok máig érvényben lévő diszkriminatív hatását” – olvasható a dokumentumban. Kocsis emlékeztet: az Együttélés 2004 áprilisában a legfelsőbb cseh vezetőknek írt levelében fejtette ki véleményét a Beneš tevékenységét méltató, akkor elfogadott törvénnyel kapcsolatban, s azt javasolta Václav Klaus államfőnek, hogy a jogszabályt ne írja alá. A mozgalom magyar nemzeti tagozata az idén nemzetközi kerekasztal-beszélgetést tervez a dekrétumokról cseh, magyar, lengyel és szlovák történészek, politológusok, politikusok és újságírók részvételével. A mozgalom most elfogadott új programja egyebek között azt is tartalmazza, hogy követelni kell azoknak az elnöki dekrétumoknak a hatályon kívül helyezését, amelyek a kollektív bűnösség elvén alapulnak. A Beneš-dekrétumok alapján a II. világháború után Prága kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai német és magyar kisebbséget, megfosztotta őket állampolgárságuktól és állampolgári jogaiktól, elkobozta vagyonukat. (kes)