Vélemény

Momentum és az „ideológiai” hazafiasság

Valószínűleg nincs olyan Új Szó-olvasó, aki ne hallott volna arról, hogy Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a PS–Spolu komáromi rendezvényén a következőképpen fogalmazott: „lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk”.
Böcskei Balázs

2019. november 14. 09:06

Donáth Anna
- Facebook-fotó

A magyarországi kormánypárti nyilvánosságban rögtön elindult a gondolattalanság generátora, amelynek jegyében a leginkább egymásra hivatkozó és ugyanazt író fideszes portálok nem kevesebbel nyitottak, minthogy „hazaárulás”, „magyar párt-e a Momentum”, és hasonló erőtlen szellemi keménykedések.

Donáth később belátta, hogy nem Budapesten és nem zárt körben beszélt a határon túli magyarságról, hanem nyilvánosan és Révkomáromban, 

ennek megfelelően ott ugyanaz a nyelv minden mondattani egyezés ellenére más(féle) jelentéssel bír. A liberális politikus ugyanis csak arra gondolt, hogy ha a korrupció és szélsőségek ellen is fellépő PS–Spolu magyar tagozata révén intézményesen is felmutatja, hogy a politikai gondolkodást megújítani akaró szlovákiai magyarokkal partnerségben képzeli el a jövőt, már lesz is ok a büszkeség másként, de egyúttal magyarként is történő megélésére. 

Feltéve, hogy a Momentum által felkínált képben és keretben gondolkodnának a szlovákiai magyarok, ha a büszkeség ilyetén megélésére vágynának. Ez azért kétséges. 

Mindenesetre ha végigolvassuk Donáth idevágó Facebook-posztját, úgy tűnik, nemcsak őszintén követi meg a szlovákiai magyar közösséget, de át is érzi annak súlyát, hogy a nyelv politikailag konstituálódik. A nagyobb baj, hogy a határon túliak ügyében a magyarországi politika ezt a nagyon egyszerű szabályt általában csak utólag látja be.
Ami ennél kényesebb kérdés, hogy milyen úton járjon egy magyarországi párt a határon túli magyar politikában: támogassa az adott ország etnikai pártját/politikusát („mert magyar”)  akkor is, ha az egy másik pártcsaládhoz is tartozik, vagy maradjon az ideológiai következetességnél („mert liberális”). 

A Momentum Szlovákiában és Romániában (ahol a romániai liberális USR-PLUS pártszövetség köztársaságielnök-jelöltje mellett kampányolt) az utóbbi utat választotta. Meg kell jegyezni, hogy Romániában a magyar szavazók 76%-a Kelemen Hunorra, 13%-uk Klaus Johannisra, 7 százalékuk Dan Barnara, és további 4 százalékuk Dăncilăre szavazott. Érdekességképpen azt is, hogy ahol 90%-os a magyarok aránya, ott 90%-os volt Kelemen Hunor támogatottsága is. 

Visszatérve a Momentum döntésére, abban nyilván szerepet játszott, hogy a határon túli etnikai pártok jellemzően a Fidesz szövetségesei és szintén a Néppárt tagjai. Vagyis távolról sem osztják a kortárs politikai és gazdasági liberalizmus számos programpontját. 

A Momentum tehát konzekvens, ha külpolitikai logika szerint jár el: eszerint liberális a liberálist, zöld a zöldet, neofasiszta a neofasisztát támogatja.

Kérdés persze az, hogy a külpolitika hogyan fordítható le nemzetpolitikára. Élesebben fogalmazva: egy magyarországi pártnak annak kell lennie a céljának, hogy megmutassa a helyes utat a határon túliaknak („legyetek liberálisok és sokasodjatok”), vagy pedig az, hogy támogassa a határon túli magyar közösséget abban, hogy a saját etnikai pártját válassza. 
A gond ugyanis az, hogy a szlovákiai vagy romániai magyarok érzékenysége nem homogén, és lehet, hogy többségük számára hetvenkettedik kérdést jelentenek az európai liberális pártcsalád dolgai. Ennek jegyében nem hamisnak hallják magukra nézve a fenti büszkeségzenét, hanem azt is gondolják: a Momentum egy olyan politikai környezetben ideologizál, amelynek megértéséhez az empátia és a helyismeret egyaránt hiányzik. 
Ebben a helyzetben – tekintettel az érintettek problématérképének bonyolultságára – akár ki is lehet(ne) maradni a kampányból. Mint ahogy a rutinosabb politikai szereplők ki is maradtak, mindaddig, amíg Fekete-Győr András, az USR-PLUS által a román média felé gondosan eltitkoltan, fel nem lépett egy félházas kolozsvári mozi színpadán. Az LMP, az MSZP, a Jobbik, azaz a Momentum szövetségesei csak azután reagáltak, és így beléptek a kampányba, hogy Fekete-Győr fontosnak tartotta ezzel itthon eldicsekedni.
(Itt jegyzem meg, hogy az USR–PLUS taktikusabban járt el, mint magyar testvérpártja: megadta a pártcsaládnak, ami jár neki, azaz meghívta magyarországi szövetségesét – de a meghívás tényét hermetikusan elzárta a román nyilvánosság elől, mely etnikai kérdésekben nem kevésbé érzékeny, mint a magyar közeg.)
Könnyen lehet, hogy ellenzéki politikus számára ma nincs igazán jó választás, ha kelet felé lépi át a határt. Az is tény persze, hogy a politika természetéhez a döntéshozatal képessége nagyon is hozzátartozik. Lehet azt is gondolni, nem népszerűnek kell lenni egy adott szavazói konstituenciában, hanem bátornak – és e bátor kiállás mögé építeni, ha többséget nem is, de támogatókat.
A Momentumnak mindezért Budapesten az antiorbánista, liberális közösség piros pontot, a fideszes nyilvánosság trashmédia része pedig papírkilyukasztó fekete pontot ír be.
Nyilván vannak szlovákiai/romániai magyarok, akik nem kívánnak (már) részesedni a transzgenerációs politikai traumából. Ők nem bezárják szívüket, vagy kilúgozzák lelküket, csak éppen nem vesznek el a történelem fájdalmas és tanulságos fejezeteiben, politikai identitásukat nem etnikai alapon definiálják. A határon túli magyarok többsége azonban mindmáig úgy látja, hogy amíg a többségi felhatalmazással bíró szlovák/román politikusok jogaikat, jelképeiket, nyelvhasználatukat stb. igyekeznek elvenni, addig a magyar közösségek magukban, és az önálló képviseletben látják a jövőt. 

Elismerendő tehát, hogy a momentumos politikusok az ideológiai következetesség jegyében gondolkodnak és cselekszenek, de ahogyan senki nem örül annak, hogy Orbán exportálja a politikát a határon túli közösségekbe, úgy abba is bele kell gondolni, hogy milyen érzékenységekbe „gázolhatunk” akkor, amikor „csak” ideológiai jót akarunk.
A szerző az IDEA Intézet politikai elemzője

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
hamilton bottas
Frissítve

Hamilton indul az élről a Spanyol Nagydíjon

aa

Súlyos baleset – egy halott, négy sérült

koronavírus

Koronavírus: ezekben a járásokban találták az új eseteket

Jürgen Klopp

Jürgen Klopp az év legjobb edzője a Premier League-ben

Aljakszandr Lukasenka

Lukasenka: nincs szükség külföldi közvetítőkre

koronavírus Horvátország

Koronavírus - Csökkent az új megbetegedések száma Horvátországban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.