Mit süthetett az olasz pék havi 9 ezer dollárért Irakban

Fegyverek, titkok és rejtélyek homályába vész az olasz La Repubblica című napilap elemzése szerint az Irakban foglyul ejtett négy olasz túsz sorsa, akik közül egyet, Fabrizio Quattrocchit már hidegvérűen kivégeztek elrablói.

A liberális olasz napilap annak próbált utánajárni, mit csinálhatott négy hónapon át Irakban Fabrizio Quattrocchi szicíliai származású genovai pék és többi olasz társa, akik testőrnek szegődtek "egy az iraki újjáépítésben közreműködő amerikai cég" biztonsági szolgálatához.

A La Repubblica hétvégi számában elég kényes témát feszegetett, hiszen az olasz közvélemény egységes abban, hogy el kell érni a még életben lévő három túsz szabadulását, anélkül, hogy engednének a terroristáknak. Emellett az olasz kormánytól kijut az újságíróknak, ha iraki tudósításaikban háborút vagy iraki ellenállást emlegetnek. Ugyanakkor a lap szerint senki sem tud vagy akar választ adni arra, mit is csináltak a géppisztolyos, védőmellényes olasz "testőrök" havi hat-kilencezer dollárért Irakban.

Egy biztos, az év végén és januárban valóságos sorozás folyt Olaszországban iraki "munkára", a 32 éves genovai Paolo Simeone szervezésében. A La Repubblica írása szerint a "magánszemély" Simeone fiatal kora ellenére nem újonc a szakmában, megjárta az olasz hadsereg különleges osztagát, az idegenlégiót, harcolt Dzsibutiban és Szomáliában is, fel nem robbant harceszközök hatástalanításával foglalkozott 1997-ben Angolában és 1999-ben Koszovóban, továbbá Afrikában és Afganisztánban is "tevékenykedett".

Simeonénál kezdődik minden kalandvágyó olasz iraki utazása. A "harctéri profi" saját vállalatot hozott létre Dts Llc Security néven: a nevadai bejegyzésű cég helyi képviselője Jay Ray, aki több mint másfélszáz társaságnak kölcsönzi ki nevét, amelyek mind kivétel nélkül egy kisvárosi Burger King gyorsétterem mögötti hodály postacímén vannak bejegyezve.

A La Repubblica szerint kissé érthetetlen az ilyen titokzatosság, hiszen Irakban aligha lehet úgy biztonsági szolgálatot működtetni, hogy az ember nincs jóban a szövetségesek katonai hatóságaival. Simeone viszont nem a levegőbe beszél a toborzásnál, nagyon is jó kapcsolatokat ápol Bagdadban az átmeneti kormányzattal, az amerikai katonai hatóságokkal, amelyek az olasz lap szerint valószínűleg alaposan átvilágították partnerüket. A Simeone által beszervezett testőröknek nem kellett fegyvert hozniuk magukkal: mindent megkaptak a helyszínen.

Egy nevét elhallgató volt olasz katonai csendőr, a 42 éves Mario a különleges csendőrkommandónál szolgált. A La Repubblicának elmondta, hogy az év elején ő is ajánlatot kapott Paolo Simeonetól: a feltételeket tartalmazó üzenetet teljes egészében közli az olasz napilap, részletesen felsorolva a fegyverzetet és ruházatot, amelynek legpolgáribb darabja a szintén kötelező napszemüveg.

A volt csendőr, a tapasztalt altiszt azonban nemet mondott a bőkezű ajánlatra, mint nyilatkozta, gyanúsnak tűnt számára, hogy Paolo nem résztelezte tovább az angol vagy amerikai életbiztosítás feltételeit, illetve a fizetési feltételek is aggodalomra adtak okot. Miközben az olasz biztosítók nem vállalják az Irakba kalandozók ilyen biztosítását.

Havi kilencezer dollárt ígértek, készpénzben a helyszínen - továbbá utazási költségtérítést és a szállás fedezését. Ilyen dollárkötegekkel rohangálni egy háborús országban nem életbiztosítás, hiszen el kell jutni Jordániáig, hogy működő bankot találjon az ember - mondja Mario, aki szerint verbuválója elismerte, hogy a "testőrök" bagdadi szálláshelye ellen többször intéztek támadást az irakiak, s pokolgépeket is találtak e szálloda mellett.

A La Repubblica szerint a túszul ejtett olaszok - s köztük a szerdán kivégzett Fabrizio Quattrocchi - jól tudták mire vállalkoznak, s feladatkörükből adódóan, a megbízható információk begyűjtése érdekében igenis szoros kapcsolatokat kellett ápolniuk az irakiakkal.

Lehet, hogy eközben olyan kapcsolatokat is kialakítottak, amelyeket nem kell volna, s az "ellenség" esetleg úgy azonosíthatta az olasz péket, hogy több lehet egy egyszerű testőrnél, de talán kevesebb egy hivatásos titkos ügynöknél - találgat az olasz napilap, amely szerint reménytelen most megerősítést várni bármiféle hivatalos forrásból.

A La Repubblica végül azt feltételezi, hogy a négy olasz valamilyen titkos küldetésre indulhattak Bagdadból, és nem egyszerre rabolták őket el a húsvéti ünnepek során: először két embert, majd újabb kettőt fogtak el az iraki szélsőségesek, akik csoportjukat Mohamed Zöld Zászlóaljának nevezik.