Minden irányban terjeszkedik a Jukosz

A Slovnaft és az orosz Jukosz olajtársaság között folytatott verseny a Transpetrol kőolajszállítóért az orosz fél javára dőlt el. Az óriáscég 74 millió dollárt ajánlott a Transpetrolért, s egyben megígérte, hogy jelentősen fellendíti a Barátság olajvezeték szlovákiai szakaszát működtető cég forgalmát.

Kezdetben 19 cég jelezte előzetes érdeklődését a Transpetrol 49 százalékos csomagjának privatizációja iránt, majd a kör hatra szűkült, konkrétan az orosz Szurgutnyeftyegaz, a Rosznyefty és a Jukosz, továbbá a Slovnaft, a cseh Česká rafinérska és az amerikai Texaco vállalatra. A privatizációs bizottság végül csupán két kötelező érvényű ajánlatot kapott kézhez, mégpedig a Slovnafttól és a Jukosztól. Az orosz olajcég a kisebbségi részvénycsomagért 74 millió dollárt ajánlott, s a Slovnafténál nagyobb összeg döntött a javára. A Slovnaft ugyanis 64,5 millió dollár készpénzt ígért, igaz emellett felajánlott néhány kőolajtározót is, összesen 20 millió dollár értékben. Várhatóan december 19-én a kormány hoz végleges döntést. „A Transpetrol 49 százalékos részesedésének megszerzése nemzetközi tevékenységi körünk része, s amint a kormány is jóváhagyja a magánosítást, máris hozzálátunk a már tisztázott feltételek teljesítéséhez” – olvasható Hugo Erikssennek, a Jukosz nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójának nyilatkozatában. Az egyik legjelentősebb feltétel, hogy az orosz fél jelentősen növelje a Barátság kőolajvezeték szlovákiai forgalmát, amelyen keresztül tavaly mindössze 9,273 millió tonna olaj áramlott, s ez csupán a kapacitás 44 százalékos kihasználtságát jelenti.

A 85 ezer főt foglalkoztató, 12,2 milliárd barrel összesített olajtartalékkal rendelkező, a termelés mennyiségét tekintve pedig Oroszország második legnagyobb olajtársaságának számító Jukosz, amelynek csúcsvezetésében és számos kulcsfontosságú menedzseri posztján egyesült államokbeli és nyugat-európai menedzserek tevékenykednek, az utóbbi időszakban látványos terjeszkedésbe kezdett: részesedést vásárolt a litván Mazeikiu Nafta finomítóban, amely ellenőrzi a regionális olajvezetékek hálózatát, továbbá a Balti-tenger partján a Butinges terminált; az orosz cég a kelet-szibériai olajmezőkből Kínába vezető új kőolajvezeték megépítésének fő megvalósítója, amely a feltételezések szerint 2005-ben 20 millió tonna kőolaj szállítását teszi lehetővé; továbbá stratégiai partnerséget kötött az amerikai Marathon Oil társasággal, amely a US Steellel együtt a USX tröszt része. Az orosz olajkitermelés 15 százalékát adó Jukosz, amely az idén 56,5 millió tonna termeléssel számol, egyben a magyar MOL finomító hosszú évekre visszanyúló partnerének számít, amelynek teljes olajszükséglete közel 70%-át szállítja. Emellett a társaság jelentős exportot bonyolít le Németországgal, Svájccal és a többi nyugat-európai országgal, tavaly mintegy 22 millió tonna olajat szállított Európába. A Jukosz 2000-es összesített forgalma 9,8 milliárd dollárra rúgott, nettó nyeresége 3,3 milliárd dollár körül mozgott. Döntően a Balti-tenger és a Fekete-tenger kikötőin, illetve a Druzsba olajvezetéken keresztül juttatja el az energiahordozót az európai országokba, ezért van szüksége a litván (Mazeikiu Nafta finomító), a szlovák (Transpetrol olajszállító) és a horvát (Adria-vezeték, Omišajl olajterminál) olajvezetékekre és kikötőkre, miközben sikeresen kopogtat a világ legnépesebb piaca, Kína ajtaján.

Visszatérve a Transpetrolhoz, az orosz érdeklődő e vezeték révén akar hozzáférni Jugoszlávia és a környező országok piacaihoz. Az olajtársaság szeretné kihasználni a Barátság szlovákiai rendszere és az Adria kőolajvezeték közötti kapcsolatot, ami lehetővé tenné évi 4,5 millió tonna kőolaj szállítását a horvát Omišajl termináljába. A Transpetrol privatizálásának szándéka akkor bukkant fel a Jukosznál, amikor az olajtermelés felfuttatásának tervét megfogalmazta. „Tekintettel a növekvő orosz olajkitermelésre, mintegy három éve elhatároztuk az olajszállító hálózatok nyugati irányú fejlesztését” – állapította meg Nyikolaj Bihkov, a Jukosz csúcsvezetésének tagja. A Balkán és további országok piacaira történő be-lépésével az orosz cég vevőket szeretne biztosítani felfutó olajkitermelésének, amely 2005-ben már 75 és 80 millió tonna között alakulhat. Ha valóban a Jukoszé lesz a Transpetrol kisebbségi tulajdonjoga, akkor a Balkánt megcélzó terjeszkedésének köszönhetően bizonyosan növelné a Barátság olajvezeték kihasználtságát.