Milyen messzire képes elmenni Putyin Ukrajnában?

MTI–HÁTTÉR

Kijev azzal vádolja Vlagyimir Putyint, hogy ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a forgatókönyvet számos nyugati szakértő is lehetségesnek tartja, szerintük Moszkva akár Ukrajna területének a felét is hatalmába kerítheti. „Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét akarja, célja egész Ukrajna bekebelezése” – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következő lépése szerinte az lesz, hogy szárazföldi folyosóval összeköti az orosz határt a Krímmel. „Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állítani a Szovjetuniót” – mondta Jacenyuk.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre azt válaszolta, Moszkvának nem áll érdekében ütközőzónát létrehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban senki sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés a moldovai kormány nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban.

A szeparatistákkal megkötött tűzszüneti megállapodás óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a határ mentén fekvő területeknek egy jelentős része, Luhanszktól az Azovi-tengerig. Nyugati elemzők szerint Oroszország számos olyan állam tervét vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhat a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két szakadár terület – Abházia és Dél-Oszétia – esetében is tette. Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.

A lengyel külügyi intézet (PISM) arra figyelmeztet, hogy Moszkva már ezen a télen offenzívát indíthat. Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv egy október végi orosz beavatkozás, amely által a Kreml kialakíthatna egy 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi folyosót Oroszország és a Krím között, így biztosítva a félsziget ellátását. A lengyel elemzők más forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 50–70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapás lenne az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri kikötőt és két atomerőművet veszítene el, a bruttó nemzeti termék becslések szerint 27%-kal zuhanna, egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.

A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő területek felett marad meg.

A brit hadsereg mellett működő stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai csak jövő áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének megvalósulását. A kutatók annak fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitől, és ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.

Giles Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértője szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy hajlandó kivárni a megfelelő pillanatot és akkor lépni, amikor már senki sem számít rá.