Ľubomír Kotrha karikatúrája
Mi fenyegeti Merkelt, és mi Szlovákiát?
Angela Merkel német kancellár szlovákiai látogatása jó apropót adott ahhoz, hogy felidézzük azt a rengeteg kritikát és éles támadást, amit a szlovák politikusok, az összeesküvéselmélet-gyártók és a kocsmai bölcsek intéztek ellene.
Az egyik legaktívabb politikus ezen a téren Richard Sulík volt, aki a migrációs válság elején megjósolta Merkel gyors bukását, távozását a politikából, még azt is, hogy bilincsben fogják elvinni. Egy konzervatív-konspirációs internetes oldal meg azt elemezte hosszan, milyen sokat ártott Alojz Hlinának, a KDH elnökének pusztán az, hogy találkozott Merkellel.
Merkel ellen óriási dezinformációs háborút indítottak. „Meg tudjuk csinálni” mondatát (Wir schaffen das) alaptalanul úgy értelmezik, hogy az meghívó volt a menekülteknek. Valójában akkor jelentette ki, amikor már a menekültáradat elérte Közép-Európát, és ha Németország nem nyitja meg kapuit, Horvátország, Magyarország, Ausztria (és igen, Szlovákia is) akkora problémával találta szembe magát, amellyel saját maga nem tudott volna megbirkózni. Az Assisi Szent Ferenc-rend értette meg Merkel gesztusának jelentőségét, és a Béke Lámpása díjat adományozta neki.
Azonban sajnos a tények és a valóság alig számít, ha képletesen szólva még mindig olyan sokan vannak azok, akik azt hiszik, hogy a Föld lapos, vagy ezt is el lehet velük hitetni.
Éppen Merkel látogatása előtt nyert ismét bizonyítást, hogy a nálunk pár éve erősödő populista hullám ma már akkorára dagadt, hogy más irányba terelgeti Szlovákia nyugati politikai orientáltságát. Néhány héttel ezelőtt Szlovákia Miroslav Lajčák külügyminiszter tiltakozása ellenére elutasította az ENSZ globális migrációs egyezményét, és nem vett részt az elfogadására rendezett marrákesi konferencián. Most pedig Venezuela kérdésében szenvedett vereséget a hivatalos szlovák álláspont, amelyet ismét csak Lajčák terjesztett elő. Győzött a kormánykoalíció Maduro-szimpatizáns része, így a szlovák álláspont ismét eltér az EU-tagállamok nagy részéétől, beleérte Csehországot és Lengyelországot. Már a múlté az úgynevezett szlovák külpolitikai konszenzus, amely éveken át jellemezte a kormányokat.
Merkelnek mindegy, hogy ha esetleg legközelebb Szlovákiába látogat, köztársasági elnökként Harabin fogja fogadni, kormányfőként meg esetleg Danko vagy a smeres Blaha.
Az ország nyugati orientációjának megváltoztatása az ország lakosságára nézve jelent veszélyt. A Merkel gyors végéről szóló jóslatok nem teljesedtek be, viszont egyre inkább beteljesülni látszanak azok a néhány évvel ezelőtt keletkezett félelmek, hogy a populizmus komoly és tartós problémákba sodorja azt országot.
Tényleg, befogad még menekülteket Németország?
A szerző a TASR hírügynökség munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.