Miért nem nőnek gyorsabban a bérek?

Egy gyors pillantás az európai statisztikákra megerősíti ezt az érzést, az elmúlt években ugyanis mindegyik visegrádi országban gyorsabban nőttek a bérek, mint Szlovákiában. Míg Csehországban és Lengyelországban egyaránt 6,5 százalékkal, Magyarországon pedig 12,8 százalékkal nőttek 2017 utolsó negyedében az Eurostat adatai szerint, addig Szlovákiában csak 5 százalékos volt a növekedés. 2018 első negyedévében ugyan felgyorsult a bérek növekedése nálunk is, de még így is Csehország és Magyarország mögött vagyunk e tekintetben.

Természetesen az alapvető kérdés az, hogy miért volt nálunk lassabb a bérnövekedés az elmúlt években, mint visegrádi szomszédainknál. Az első nagyon fontos tényező a gazdasági növekedés lassabb üteme. Annak ellenére, hogy a szlovák kormány rendszeresen a gazdasági sikerekkel masszírozza a szlovák közvéleményt, az igazság az, hogy 2017-ben a szlovák gazdaság növekedett a leglassabban az összes közép-európai EU-tagország közül. Ezzel szorosan összefügg a munkanélküliség alakulása is, amely több százalékponttal alacsonyabb a visegrádi országokban, mint Szlovákiában. Az alacsony munkanélküliség Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban is egyre növekvő munkaerőhiánnyal jár, és ez rendkívül pozitív hatással van a bérnövekedésre. Igaz, hogy ez a hatás Szlovákiában is egyre jobban megfigyelhető, de még mindig nem olyan erős, mint a három szomszédunknál.

Az itteni lassabb bérnövekedésben szerepe van a kormánynak is, hiszen az elmúlt években nem igazán emelte a közszférában dolgozók népes csoportjának bérét. Ez jól látható abból, hogy a közszféra egyes dolgozóinak bértarifája mára a minimálbér szintje alá süllyedt. A kormány ezt a szégyenletes állapotot a jövő évben orvosolja, a januári 10 százalékos béremelést követően minden közalkalmazott bértarifája eléri majd a minimálbért. Várhatóan ez az emelés nagyban hozzájárul a szlovákiai bérszínvonal gyorsabb növekedéséhez.

A bérek alakulásának vizsgálatához érdekes tanulmánnyal járultak hozzá a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének elemzői. Ebben a tanulmányban a hozzáadott érték alakulását vizsgálták a Szlovákiában tevékenykedő vállalatoknál. Összességében arra jutottak, hogy a szlovákiai vállalatok nagy csoportja alacsony hozzáadott értéket állít elő, ami azért gond, mert a bérek alakulása nagymértékben kötődik a hozzáadott értékhez. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatnánk: a bérek jövőbeni gyorsabb növekedése rontaná ezeknek a vállalatoknak a versenyképességét, melyek nagy része kis- és középvállalat. A sikeres (főleg külföldi tulajdonú) vállalatok hozzáadott értékével nincs gond, ezek azonban szintén szűkmarkúak, ha béremelésről van szó. Viszont az autógyárak példája szépen mutatja, hogy a jól működő szakszervezetek nyomás alá tudják helyezni ezeket a vállalatokat is.

Ha a jövőben közelebb szeretnénk kerülni a nyugat-európai bérszínvonalhoz, ahhoz elsősorban dinamikus gazdasági növekedésre lesz szükség. A kormány fő feladata az, hogy olyan vállalkozói környezetet teremtsen, amely legalábbis nem hátráltatja a vállalkozói szférát. Fontos lesz a kis- és középvállalatok támogatása is, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak magasabb béreket fizetni alkalmazottaiknak. Fel kell hagyni továbbá az alacsony bérekkel operáló külföldi befektetők állami támogatásával, és nyomás alá kell helyezni a nagy hozzáadott értéket termelő vállalatokat, hogy ezt igazságosabban osszák meg az alkalmazottakkal.