Menekülés a Smerből

A tavalyi megyei választás után az önkormányzati választás is megmutatta, hogy a Smer lejtőre került, aminek biztos jele, hogy alsó szinten nem sikerül megtartania a pozícióit. Nemcsak a választók fogyatkoznak, hanem a bevethető káderek is. A kettő pedig hatással van egymásra. Regionális választáson általában jó helyi jelöltekkel lehet nyerni, s fordítva: a jó helyi jelöltek hozzák a választókat.

A vezető kormánypárt számára viszont aggasztó lehet egy új jelenség is, amely idén mutatkozott meg először: a Smer legfelső emeletéről is távoznak emberek, ráadásul éppen a politikai centrumban lévő választók számára elfogadható és értékelhető személyek. Kezdődött mindez Marek Maďaričcsal, aki saját szemponjtából ideális időpontban, a Kuciak-gyilkosság után, de még a kormányválság és a tüntetések előtt távozott a kabinetből. Majd pár hete a Smerből is – igaz, ez már csak formalitás volt azok után, amiket folyamatosan nyilatkozott saját pártjáról. Maďarič rendszeresen kritizálja a kormánykoalíciót és a Smert, szivárogtat a belső viszonyokról is. Ez utóbbi teljesen új jelenség, eddig Ficóék az utolsó pillanatig mindent el tudtak titkolni, belső ügyeiket hermetikusan elzárták a külvilágtól. Az utóbbi szűk egy évben számos pletyka került ki a párt legfelsőbb emeleteiről, ami Ficóékat is meglephette.

A következő napokban az ENSZ-jelentés, de talán leginkább Robert Fico pártelnök miniszteri ambíciói miatt Miroslav Lajčák külügyminiszter is távozhat a posztjáról – súlyos arcvesztés nélkül nem tudná átvészelni az aktuális botrányt. Igaz, Lajčák sosem volt a Smer tagja, ám a párt fontos kirakatemberévé vált. Nemcsak a külvilág, hanem a választók irányába is. Azt mutatta, hogy van olyan elismert szakértő, karrierdiplomata, aki hajlandó ennek a kabinetnek dolgozni.
 

Az, hogy Lajčákot ilyen kellemetlen helyzetbe manőverezték, a jövő évi államfőválasztás szempontjából is értelmezhetetlen.

Minden mérvadó kutatás azt mutatta, hogy Lajčáknak – egyedüliként a Smer lehetséges államfőjelöltjei közül – van esélye nemcsak a jó szereplésre, de a végső győzelemre is. Ahelyett, hogy a jelöltség irányába masszírozták volna őt, gyakorlatilag kiutálják a kabinetből.
Hamarosan pedig elérkezhet Peter Kažimír távozásának ideje is. 

A pénzügyminiszter 2012-től a Smer egyik meghatározó emberévé vált, fokozatosan lépkedve a pártbeli ranglétrán. Kažimír nevéhez nem kötődik semmilyen jelentős reform – de botrány sem. És már önmagában azzal nevet szerzett magának szakmai körökben, hogy nem engedte széttúrni az éves állami költségvetéseket. A makromutatókat nézve nem volt nehéz dolga, az utóbbi évek gazdasági fellendülése miatt egyre több lett e bevétel, így megszorító intézkedések és átalakítások nélkül is sikerült egyre alacsonyabb hiányszámokat produkálnia, ám itt is érvényes, hogy sokak számára csak a végeredmény számít. Kažimír már nem is titkolja, amit egy éve pletykálnak, a Szlovák Nemzeti Bank élére távozna. Feltehetően már csak arra vár, hogy a parlament megszavazza a költségvetési törvényt és megy.

Aki látta grimaszait Fico utóbbi hónapokban tartott, „csoportkép” jellegű sajtótájékoztatói közben, sejtheti, hogy nem sok ideig marad abban a csapatban.

Három politikus, három különböző történet. Ami a közös bennük, hogy a Smer legjobb miniszterei és leginkább vállalható arcai közé sorolhatjuk őket (Maďaričra és Kažimírra ez csak 2012 óta érvényes). Távozásuk vagy az arra utaló jelek azt mutatják, nem érzik jól magukat a Smerben – vagy a Ficót körbevevő csapat nem kedveli őket. Maďarič, Kažimír és Lajčák a pártvezérre is hatással tudott lenni, adott esetben visszarántani. 

Távozásuk nemcsak a Smer térvesztését, kiüresedését mutatja, hanem azt is jelzi, hogy visszatartó erők nélkül, Fico irányításával folytatódhat a párt összeesküvés-elméletes, „alternatív” szcéna felé tolódása.