Mémek paradicsoma

Nem másra szeretnének mindezzel reflektálni, mint a szélsőséges nézetek térhódítására. Nyilván azt a logikát követve, hogy ha többet megtud a gyerek a múltról, a jelenben nehezebb félrevezetni. A javaslat kritikusai rá is mutattak, ez mennyire kevés, hiszen ha ugyanabból a tankönyvből, ugyanazzal a módszerekkel tanulják a gyerekek ugyanazt, csak kétszer annyi ideig, akkor nagy változást aligha várhatunk.

Szintén az elmúlt napokban keletkezett a hír, hogy Léva mellett munkahelyek létesülnek, ugyanis fűthető üvegházak épülnek, amelyek a jövőben hazai termelésű koktélparadicsommal látják majd el a lakosságot, télen is. A helyzet ugyanis az, hogy télen hozzánk csak az éretlen külföldi koktélparadicsom jut el, ez pedig nagy kár. Örülni szoktam, ha valami új belföldi agrárkezdeményezésről hallok, főleg, ha értelme is van. Egy olyan embernek viszont, aki termesztett már életében paradicsomot, a Léván épülő üvegházak kapcsán leginkább az juthat eszébe, hogy az ilyesmivel leginkább nyáron érdemes foglalatoskodni. Télen is kivitelezhető, óriási anyagi és energiabefektetéssel, csak értelme nincs, a paradicsomnak ugyanis nem lesz paradicsom íze. De ugye ez utóbbi nem igazán szempont az élelmiszeriparban. El lehessen adni, aztán kész. És el is fogják tudni adni, hiszen polgártársaink tetemes hányada télen is vásárol paradicsomot, különböző megmagyarázhatatlan okokból. Hogy a terméknek van-e íze, vagy értelme, azzal nem foglalkozik, hiszen van egy csomó más, ami jobban érdekli. Ezen a ponton pedig gyakorlatilag megmagyaráztuk a szélsőséges, illetve egyéb divatos sztárpolitikusok szavazatszerzésének mechanizmusát is. Az ő sikerük kulcsa az a szavazói réteg, amelynek nincs igénye a dolgoknak utána járni, sem érdemi vitákat folytatni, ellentmondásokon rágódni. Ők a szívükkel választanak, minek következtében nem fognak soha szavazni elismert pénzügyi szakemberekre, egyetemi tanárokra, sem egyéb, klasszikus műveltséggel és kvalitásokkal felvértezett, afféle hagyományos politikusokra. Ők a sztárokra fognak szavazni, akik nem makrogazdasági mutatókról és szuperbruttósításról, meg a demokrácia hozadékáról fognak beszélni, hanem a paradicsomról, amely szerintük télen is lehet piros, csak akarni kell. A világ kinevelt egy ilyen réteget, hogy a digitális forradalommal, vagy a facebookkal, vagy mivel, az már mindegy is. Ez a réteg létezik, és nem lesz kisebb. Ennek a rétegnek teljesen mindegy, hány órában tanulja a történelmet felső tagozaton. Annál is inkább, mert a középkorúak és idősek internetre szabadulásával ezek a korosztályok is egyre több potenciális szavazót jelentenek a téli paradicsomos politikusoknak, akik könnyen befogadható mondanivalójukkal képesek megszólítani az analfabétát is. A hagyományos politikai erőknek, ha fenn akarnak maradni, hozzá kell idomulniuk ehhez a kereslethez, és hozzá is fognak, hiszen a létük múlik rajta. Mémek ellen csak mémekkel lehet. Vagy paradicsommal.