Megtört a liechtensteini ellenállás

Hosszas huzavona után Liechtenstein, Norvégia és Izland aláírta az Európai Gazdasági Térség (EGT) kibővítését az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó 10 új tagállammal, köztük Magyarországgal. A fejleményt a brüsszeli Európai Bizottság elégedetten kommentálta, mert egy hónappal ezelőtt – Liechtenstein ellenállása miatt – az utolsó pillanatban elmaradt az aláírás.

Az EGT-nek jelenleg a 15 EU-tagállam mellett Norvégia, Izland és Liechtenstein a tagja, de az EU-belépéssel egyidejűleg bekerülnek ebbe a térségbe az új európai uniós országok is. A 2004 május elsejétől 28 tagúra bővülő EGT-n belül az Európai Unió egységes belső piacának szabályai érvényesülnek, kivéve a mezőgazdaságot és a halászatot.

A keddi vaduzi (Liechtenstein) ceremónián a három ország külügyminiszterei látták el kézjegyükkel az okiratot. Az aláírás után a liechtensteini külügyminiszter, Ernst Walch elégedetten nyilatkozott; mint mondta, olyan lépésről van szó, amely megerősíti Liechten-stein európai kapcsolatrendszerét, s az egész ország hasznot húz a bővülést követő gazdasági fellendülésből.

Az aláírásra annak ellenére került sor, hogy közben nem oldódott meg az a vita, amely Liechtensteint két új belépővel, Szlovákiával és Csehországgal szembeállítja, s amely miatt az október közepére tervezett eredeti csatlakozási ceremónia az utolsó pillanatban elmaradt. A kis hercegség ugyanis jogtalannak tartja, hogy a II. világháborút követő Beneš-dekrétumok alapján elkobozták a liechtensteini állampolgárok csehszlovákiai javait, egy kalap alá véve őket a németekkel és az osztrákokkal. Liechtenstein arra hivatkozik, hogy 200 éve önálló állam, s mindkét világháborúban semleges volt, ezért az elkobzott javak visszaadását követeli. A tét nem kicsi: alapvetően olyan ingatlanokról van szó, amelyek a liechtensteini hercegi család birtokában voltak, s amelyek területe Csehországban és Szlovákiában meghaladja a 700 négyzetkilométert – ez négyszerese az egész hercegség területének.

A csatlakozási szerződéshez így azután olyan mellékleteket csatoltak, amelyek ismertetik a szembenálló felek álláspontját. A liechtensteini kormány szóvivője pedig közölte: folytatják a megbeszéléseket Prágával és Pozsonnyal, remélve, hogy néhány hónapon belül közös álláspontra juthatnak.

Az aláírás jelentőségét az adja, hogy az új EU-tagországok az EU mellett majd Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben is élhetnek az egységes belső piac kínálta előnyökkel. Ráadásul e három ország a szerződés értelmében multilaterális alapon, valamint Norvégia kétoldalú szinten is támogatást nyújt majd a 10 új EU-tagállamnak. Ezekből Magyarország a 2004. május elsejével kezdődő ötéves időszakban évente 27 millió euró támogatásra jogosult, azaz öt év alatt összesen 135 millió euróra.

A teljes, 10 országra jutó támogatási keret öt évre 1,167 milliárd euró. A főbb támogatási jogcímek: környezetvédelem, megújítható energiaforrások, nyersanyag-takarékosság, a tömegközlekedés fejlesztése, európai kulturális örökség, oktatás-képzés, a helyi önkormányzatok erősítése, egészségügy és gyermekgondozás. A központi, illetve önkormányzati költségvetésből finanszírozott tervek esetében a támogatás aránya elérheti a 85 százalékot, egyéb esetekben a 60 százalékot.

Az Európai Gazdasági Térség bővítéséről szóló megállapodás az EU-csatlakozási szerződéssel egyidejűleg, azaz 2004. május elsején lép hatályba.