Megették a malacok

Csak a megfelelő kombinációt kell eltalálni. Aláfirkantják a kormányfők, aztán már csobbanhat is mindenki a boldogság-medencébe. Csakhogy ismerve a témát és a tárgyalások menetének tempóját, nem lehetünk derűlátók. Ha sikerül is lépésről lépésre közelíteni az álláspontokat, mire a megegyezés megszületik, könnyen meglehet, hogy a szlovák kormányfő töltőtolla ismét Robert Fico kezébe kerül.

Ha pedig valaha megszületik is egy ilyen megállapodás, az sem fogja a szlovákiai magyarok tízezreit a „honosítóba” terelni. Mégpedig azért, mert annak, aki képes egy kicsit előre gondolkodni, biztosan eszébe jut a kérdés: mi van, ha egykéthá öttízhúsz év múlva jön egy buzgómócsing vérnacionalista belügyminiszter (vagy már itt is van?), akinek minden vágya az lesz, hogy kellemetlenségeket okozzon a kettős állampolgároknak. Ha életbe lép is addigra egy cirádás iniciálékkal megírt államközi szerződés, ő azt megszegi, mert épp így kívánják az érdekei. (Precedensnek itt a Pázmány Péter Alapítványról szóló 2003-as szerződés, amelyet idén épp Budapest méltóztatott figyelmen kívül hagyni.) Vagyis a legtöbb józan ítélőképességű polgár alighanem úgy gondolja, nem jó kacérkodni ezzel a kettős állampolgárság dologgal, mert ki tudja, ki kerül még itt kormányra.

A jelenlegi helyzetnek nem a kettős állampolgárság intézménye az oka, sem a honosítás. Azért alakult így ez a történet, mert bizonyos politikusok... de ezt majd kibogozzák a történészek.

Egy biztos, köttethetik bármilyen államközi szerződés, Szlovákia már aligha lesz a kettős állampolgárok paradicsoma. Ahogy falun mondani szokták: ezt már megették a malacok.