Megérte?
2020. november 17. 09:00

Én csak a történelemkönyvekből ismerem a kommunista rezsimet, azok alapján pedig nehéz elképzelni, miért is szeretne bárki visszatérni azokba az időkbe.
Akik erről ábrándoznak, általában az egyszerűbb életet, a kiszámíthatóságot, a biztos munkát, az erőskezű, megbízható vezetést hiányolják. Ezek mögött az érzések mögött persze elég sok hamis nosztalgia van, hiszen ha a kommunizmus tényleg olyan csodálatos rendszer lett volna, nem lázad fel ellene szinte egyidejűleg az egész keleti blokk. A kiszámíthatóság ára ugyanis a lehetőségek hiánya, az ordító korrupció és az elnyomás volt, ezt pedig nem lehet a végtelenségig tűrni. Így hát az emberek felkeltek és az mondták, elég. Ma pedig, 31 évvel később sokan visszanéznek, és megkérdezik: megérte?
A világ kinyílt, a lehetőségek száma szinte végtelen, de cserébe minden sokkal gyorsabb, bonyolultabb és stresszesebb. Az egyik oldalon ott a modern technológia minden olcsó és hozzáférhető csodája, a másikon a rohanás, az idegbaj és a kiszámíthatatlanság. Ha a politikai elitünket nézzük, azt látjuk, hogy a parlamentben ostoba, önimádó politikusok szidják egymást alpári módon, akik még a szánalmas kis diplomájukat is innen-onnan lopták össze (tisztelet a kivételnek). Nem valószínű, hogy ezen a téren rosszabbak lennének a kommunista pártelitnél, de
megértem, ha e cirkusz láttán csalódottak azok, akik egykor a szabadságért küzdöttek.
A napokban olvastam Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvét, mely a katasztrófát túlélő kisemberek történeteit gyűjtötte össze. Nem könnyű, de lenyűgöző könyv, pontosan leírja azt az inkompetenciát, a hazugságok hálóját, a megfélemlítést és terrort, amellyel megpróbálták elleplezni a balesetet. A reaktorból már az építése során kispórolták, amit lehetett, ami pedig a lebontásból maradt, azt is szétlopták, a sugárfertőzött eszközöket olcsón eladták a Szovjetunió más részein. A politikusok zéró felelősséget vállaltak, visszatartották az információkat, és elhitették az emberekkel, hogy minden rendben, és a a lelkükön szárad milliók megbetegedése és halála. A felülről terjesztett hazugságok miatt senki nem tudott semmi biztosat, és egészen hihetetlen ostobaságok terjedtek az emberek között. Nem, egy ilyen rendszer senkinek nem hiányozhat. De árnyaljuk egy kicsit a képet, jobbak vagyunk ennél ma? Az atomerőműveink talán már biztonságosabbak, de a koronavírus-járvány kapcsán láttuk: nekünk sikerült önerőből újratermelnünk azt a hoaxokból és hazugságokból álló dezinformációs hálót, amit egykor a kommunista pártvezetés terjesztett.
Már elnyomó rezsim sem kell: az emberek önmaguk terjesztik az ostobaságokat, sokszor még nagyobb hévvel, mint egykor a pártkatonák.
Ennek ellenére továbbra is azt állítom, hogy megérte. Mert lehet, hogy néha hülyeségeket csinálunk, hibázunk és tévedünk, de ezek a mi hibáink és döntéseink lesznek, nem más kényszeríti ránk őket. Kényelmetlen, mert nem mutogathatunk másokra, vállalni kell a felelősséget a tetteinkért. De sajnos ez része a felnőtté válásnak.
Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.
Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.
Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.