Megegyezéses megvesztegetés

Petr Nečas és pártja, továbbá koalíciós partnerei, több publicista és jó néhány szlovák politikus is azt vallja, hogy az egész üggyel „politikai megegyezéseket, politikai lépéseket akarnak kriminalizálni”. Mélységes meggyőződésük, hogy ha egy párttag valamilyen formában segít a pártjának, a párt pedig ezt valamilyen módon viszonozza, az semmiképpen sem lehet megvesztegetés, hanem csupán politikai egyezség. A cseh ODS három képviselője úgy segített pártján, hogy lemondott képviselői mandátumáról, ezzel végső soron lehetővé tették, hogy a kormánynak bizalmat szavazzon a parlament. A párt ezt úgy hálálta meg, hogy jól fizetett posztokat kaptak állami cégeknél. A kérdés az, nevezhető-e ez politikai egyezkedésnek, vagy zsíros állásokkal simán lekenyerezték őket.

Ha egy képviselő végleg kiszáll a politikából, és utána, mintegy „érdemei elismeréseképpen”, jól fizetett álláshoz jut egy állami cégnél, arra azt mondjuk: kapott egy „trafikot”. Nem valami erkölcsös, de nem beszélhetünk megvesztegetésről. Más a helyzet, ha a politikából való távozásának a feltétele, hogy megkapja a jól fizetett állást. Ebben az esetben már alighanem bűncselekményről beszélhetünk. A cseh hatóságok szerint a három képviselő azért mondott le mandátumáról, mert Nečastól ígéretet kaptak, hogy jutalmul állami cégek felügyelő tanácsába ülhetnek be. A képviselők ellen nem azért indult eljárás, mert kaptak egy „trafikot”, hanem mert ezzel fizette le őket Nečas. A cseh hatóságoknak azt kellene bizonyítaniuk, hogy a képviselők azért távoztak a parlamentből, mert kitűnő állásokat ajánlottak nekik. Nem lesz könnyű…

Ha viszont a hatóságoknak megfelelő bizonyítékok állnak a rendelkezésre erről, akkor kijelenthetjük: nem tesznek mást – eltérően Szlovákiától –, mint végzik a dolgukat.

A politikát meg kell védeni attól, hogy a hatóságok kriminalizálják, de csak akkor, ha nem kriminalizált politikát védelmezünk ezzel.

A szerző a Trend című hetilap belpolitikai kommentátora