A nyári napsugarak a gazdaságpolitikai vitákat is háttérbe szorították, de a nyaralási hangulat ellenére is érdemes figyelmet szentelni a Költségvetési Tanács legújabb előrejelzésének.
Még mélyebb a gödör
Még akkor is, ha nem igazán könnyű nyári olvasmány. A tanács elemzőinek pesszimizmusa ugyanis júliusban tovább erősödött, szerintük a szlovák költségvetés az ország történelmének egyik legnagyobb hiánya felé száguld. A legújabb előrejelzés szerint a költségvetési hiány 2020-ban eléri a GDP 9,45 százalékát, ami köszönőviszonyban sincs az eredetileg tervezettel. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a júniusi előrejelzéshez képest a Költségvetési Tanács csaknem 1,5 milliárddal nagyobb hiányt jósol. Ennek legfőbb oka természetesen a globális koronavírus-járvány, amely kieső bevételeket és növekvő költségvetési kiadásokat jelent. Szlovákiában az adóbevételek kiesése várhatóan 2,7 milliárd eurót tesz majd ki, ami a GDP 3,5 százaléka. Ehhez jönnek a gazdaság megsegítésére irányuló költségvetési kiadások és a növekvő szociális transzferek, amelyek együtt további 1,5 milliárddal járulnak hozzá a hiány növekedéséhez. A Covid-19-cel kapcsolatos kiadások más költségvetési fejezetekben is megjelennek, ezek körülbelül további 700 millió eurót tesznek ki.
A figyelmes olvasó észreveheti, hogy a számok nem állnak össze teljesen, és a teljes hiányhoz a világjárványon kívül más faktorok is hozzájárulnak.
Ezek közül a legérdekesebb az a körülbelül 2 milliárd eurós többlethiány, amely a járványtól függetlenül növekvő költségvetési kiadásokból származik. Ezek a parlamentben nemrég módosított költségvetés új változatában jelentek meg, és az egyéb állami tulajdonú szervezetek 441 millió eurós hiányával együtt nagyban hozzájárulnak a teljes hiány növekedéséhez.
Az európai gazdaság helyzetét figyelembe véve a költségvetés rekordszintű hiánya önmagában nem meglepő, az viszont mindenképpen figyelemre méltó, hogy a gazdaság megsegítésére irányuló kiadások csupán a várható hiány kisebb részét teszik ki. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy e kiadások nagy részét a kormány uniós pénzekből fedezheti, de szerepet játszik az is, hogy a vállalkozói szférának nyújtott hazai segítség elmaradt a várakozástól.
A növekvő hiányra és az egyes költségvetési fejezetek kiadásainak jelentős növekedésére a legvalószínűbb magyarázat, hogy az előző kormány által összeállított költségvetés nem volt reális. Ezt támasztják alá a Költségvetési Tanács elemzései, melyek már a koronavírusjárvány előtt figyelmeztettek, hogy a költségvetés fedezetlen kockázatai az 1,8 milliárd eurót is elérhetik.
A pesszimista előrejelzéseket látva elmondható, a kormány egyik kulcsfontosságú feladata ma az, hogy megmutassa, hogyan akarja kordában tartani a költségvetési hiányt, és a következő években fenntartható szintre csökkenteni azt. Ezért a szakértők feszült figyelemmel várják a most készülő jövő évi költségvetési tervet, mely többet elárul a konkrét tervekről. Eddig ugyanis csak az új szociális csomagról hallottunk, mely 500 millió eurós többletkiadást jelent, és ennek a költségvetési fedezete is nagyon homályos. Mindeközben az államadósság mértéke már ebben az évben meghaladja a GDP 60 százalékát, és a jelenlegi világgazdasági környezetben jól átgondolt költségvetési stratégiára lesz szükség ahhoz, hogy az elkövetkező években ezt le lehessen faragni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.