Meddig pörög a német motor?

Tavaly a szlovák kivitel 21 százaléka irányult Németországba, így Európa vezető gazdasága újra a legnagyobb kereskedelmi partnerünk volt. Kivitelünk további bő egyharmada ment a négy szomszédos uniós tagországba, nekik szintén Németország a legfontosabb külföldi felvevőpiacuk. Nem túlzás azt állítani, hogy a szlovák gazdaságot főként a német kereslet húzta ki a válságból.

A nagy európai gazdaságok közül a német vészelte át legjobban a krízist, 2010-től újra növekszik, ráadásul úgy, hogy az újraegyesítés óta nem látott szintre, 42 millió fölé nőtt a foglalkoztatottság, a 3 millió új munkahelynek köszönhetően 5 százalék környékére apadt a munkanélküliség, miközben csökkenőben van az államadósság is, a költségvetés enyhe többlettel zárt az elmúlt két évben. Ezek kivételesen jó adatok a válsággal küszködő öreg kontinensen. Idén a növekedés üteme – három évnyi lassulás után – újra gyorsul, a prognózisok 2 százalék körüli bővülést várnak.

Hosszabb távon azonban egyre több porszem kerülhet a precíz német gépezetbe. A legfontosabb gond demográfiai jellegű. A második világháború utáni baby-boom nemzedék egyre nagyobb számban fog nyugdíjba menni, miközben az utánuk következő generációk egyre vékonyabbak a korpiramisban. A munkáltatók egyre gyakrabban szembesülnek a képzett munkaerő hiányával annak ellenére, hogy növekszik a Németországba irányuló migráció, 2012-ben 350 ezer fő felett volt a nettó bevándorlás. Ez sem tudja azonban ellensúlyozni azt a népesedési apályt, amelyben az ország az 1970-es évektől van. Sokatmondó adat például a születések száma (2012-ben) Németországban: 674 ezer, Franciaországban: 822 ezer. A népesebb, 80,5 milliós Németországban 150 ezerrel kevesebb gyerek született, mint a 65,6 milliós Franciaországban. A német lakosság gyors öregedése növeli a közkiadásokat, miközben az eltartók utánpótlása mind mennyiségben, mind minőségben (a közoktatás inkább átlagos színvonalú) akadozik.

Ehhez járul még a reformok hiánya. Korábban ezek tették sikeressé Németországot, most nemhogy folytatás nincs, de az új nagykoalíció egyenesen ellenkező irányba indult el, a korábban nem létező országos minimálbér (bruttó 8,5 euró/óra) bevezetésével vagy a pár éve megemelt nyugdíjkorhatár részleges leszállításával (63 évre).

A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója