Tranzakciós adó a gyakorlatban: a vállalkozók tétlenül nézik, ahogy egyre több pénzt veszítenek

Nehéz napokat tudhatnak maguk mögött a Szlovákiában tevékenykedő vállalkozók. Azóta, hogy április 1-jén hivatalosan is hatályba lépett a tranzakciós adó, a bankok értesítések sokaságával árasztják el a klienseiket, akik kénytelenek tétlenül nézni, hogy minden újabb jelzéssel egyre több pénzt veszítenek. A közösségi oldalakat ellepték a bankszámlakivonatokról készül fotók, amelyeken jól látszik, hogy egyes vállalkozók naponta akár 40-60 eurónak intenek búcsút az új adónem miatt. Az érintettek többsége ezért máris a versenyképesség elvesztéséről, csődközeli helyzetről, valamint meredek áremelkedésről beszél.

Negatív tapasztalatok

Eleve nem vagyunk egyszerű helyzetben, így az államnak segítenie kellene a vállalkozókat, akik embereket foglalkoztatnak és próbálnak értéket teremteni. A döntéshozók azonban ehelyett inkább teljesen demotiválnak és megfojtanak minket

– írta közösségi oldalán Ladislav Király kávéblogger és vállalkozó, aki egy fotót is mellékelt, amelyen jól látszik, hogy az egyik pörkölő alig 24 óra leforgása alatt 49 eurót bukott az új adó miatt. Király úgy véli, a cégek olyan forrásokat veszítenek, amiket egyébként fejlesztésre fordíthatnának.

Sokakat az is váratlanul ért, hogy az egyes pénzintézetek már április 2-án, anélkül, hogy az érintettek bármilyen tranzakciót bonyolítottak volna, januári dátummal egy 2 eurós illetéket számoltak fel. Ebben az esetben azonban arról a díjról van szó, ami a vállalkozó tulajdonában lévő bankkártya után fizetendő. A vonatkozó törvény értelmében a bankok az első kártyahasználat után, az év elején vonják le ezt az összeget. Mivel azonban az új adónem április 1-jén lépett életbe, így a pénzintézetek egy furcsa adminisztratív csavar keretében januári dátummal április 2-án „fizettették ki” az illetéket a klienseikkel.

Ugyancsak váratlan és kellemetlen meglepetésben lehetett része azoknak is, akik március 31-én, a tranzakciós adó hatályba lépése előtt vettek fel készpénzt. 

Annak ellenére, hogy a pénz fizikailag már március 31-én a kezemben volt, az összeget csak április 1-jén vonták le a számlámról, így tranzakciós adót kellett fizetnem

– mutatott rá az egyik érintett. Ilyen esetekben azonban az egyes pénzintézeteken múlt, hogyan is jártak el. Akadtak olyan bankok, akik állításuk szerint „a kliensek javára” cselekedtek.

Kiskapuk a gyakorlatban

A szakértők korábban már jelezték, a vállalkozók és a cégek jobban járnak, ha a megrendelés leadásakor, esetleg átvételekor azonnal, kártyával fizetnek az áruért. Ebben az esetben ugyanis mentesülnek a tranzakciós adó alól, hiszen feltehetően korábban már rendezték az évi egyszer fizetendő kártyahasználati díjat. Ezzel a módszerrel tehát kifejezetten nagy összeget takaríthatnak meg. 

Vannak azonban olyanok, akik sajátosan értelmezték a kiskapu fogalmát. Egyre emelkedik azon boltok és vendéglátóegységek száma, amelyek tulajdonosai leszögezték, ha a vásárlók és a vendégek a továbbiakban is ragaszkodnak majd a kártyás fizetéshez, kénytelenek lesznek emelni az áraikat.

A koalíció visszakozna?

A negatív visszhang, valamint a trükközésről szóló hírek a politikusokhoz is eljutottak. A pénzügyi tárca vezetője, Ladislav Kamenický (Smer) makacsul ragaszkodik hozzá, hogy az új adó működik, a negatív hatásait pedig csak „populista módon felfújják”. Mivel azonban a hétvégi vitaműsorok egyikében még a legkisebb koalíciós párt, az SNS elnöke, Andrej Danko is „kínos és etikátlan kísérletnek” nevezte az intézkedést, ismét lendületet vett a tranzakciós adó eltörléséről szóló vita. A Danko által felszított indulatok a Smer és az SNS közötti üzengetésbe torkolltak. A kellemetlen szóváltásba a koalíció több képviselője is bekapcsolódott. A vitát végül Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter próbálta lezárni. Taraba közölte, ha a tranzakciós adó nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mindenképp felül kell majd vizsgálni a létjogosultságát, idén azonban valószínűleg érvényben marad, hiszen a költségvetés része.