Második Trianon

Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? Erre a kérdésre kell válaszolni a Mikulás előestéjén tartandó népszavazáson a megközelítőleg 8 millió magyar választópolgárnak. Visszaút már nincs, a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére az Országgyűlés jóváhagyta, Mádl Ferenc államfő pedig kiírta a népszavazást. A helyzet egyelőre úgy fest, hogy az ellenzék támogatja a kezdeményezést, a két kormánypárt pedig ellenzi. Az utóbbiak arra fogják biztatni szavazóikat, hogy nemmel voksoljanak (dupla nemmel, mert feltesznek egy kérdést az egészségügyi intézmények privatizációjával kapcsolatban is, de ezzel most nem foglalkozunk).

A kettős állampolgárság valószínűleg sok(millió?) kisebbségben élő magyar titkon dédelgetett vágyálma, talán úgy gondolják, ez valamiféle lelki elégtétel lehet a múltban elszenvedett sérelmekért. Tehát elsősorban gesztusértéket tulajdonítanának ennek a politikai döntésnek. Gesztusnak azonban ott a magyarigazolvány, az előző kormány félsikere a békés nemzetegyesítésre. Az a kérdés, az esetlegesen szívet melengető koronás okmányon túl milyen gyakorlati haszonnal járna számunkra a kettős állampolgárság, hisz Szlovákia és Magyarország egyaránt uniós tagállam. Az nem túlontúl valószínű, hogy az itt élő magyarok tömegével vonulnának az urnákhoz, hogy szavazhassanak a magyarországi parlamenti választásokon, munkát pedig eddig is vállalhattak déli szomszédunknál.

Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője egy televíziós vitaműsorban azt találta mondani, ha a referendum során a többség igennel szavaz, az „egy második Trianon” lehet, a döntés ugyanis nagyarányú elvándorlási – Magyarországról nézve bevándorlási – hullámot indíthat, persze nem Nyugat-Európából vagy Európán kívülről, s ez akár a magyarországi szociális rendszer összeomlásához is vezethet.

A frakcióvezető asszony egy felmérésre hivatkozott, mely szerint az Erdélyben élő 18–35 év közötti lakosok harmada Magyarországon telepedne le, ha megkapná az állampolgárságot. Nem tudom, Szlovákiára nézve készült-e ilyen felmérés, de nem valószínű, hogy a magyar állampolgárság megszerzése után a felvidéki magyarok tömegesen telepednének le Magyarországon, hisz ezt akár ma is megtehetik. A munkanélküliségi ráta nagyjából hasonló a két országban, ráadásul nálunk kedvezőbb az adórendszer. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy Romániából, vagy a katasztrofális gazdasági helyzettel sújtott Kárpátaljáról tömegek indulnának útnak Magyarország felé.

Ha tehát a magyar választópolgárok december 5-én igennel szavaznak, azzal akár a határon túli magyarság lassú önfelszámolását is megindíthatják, tehát nem feltétlenül tesznek jót a külhoni magyarokkal. Ha viszont nemmel voksolnak, az komoly trauma lesz a kisebbségi magyaroknak. Második Trianon.