Magyarok Romániában: mennyien?

A romániai magyar közösség életerejét mutatja, hogy eddig, ha nehezen is, de minden vérveszteséget pótolni tudott, s ezért lehet bízni abban, hogy van esély a rossz demográfiai trendek megfordítására - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Romániában március 18-tól március 27-ig írják össze az ország lakosságát. Az RMDSZ elnöke a népszámlálás megkezdésének előestéjén a romániai magyarok várható lélekszámáról, a magyar közösséget jellemző demográfiai irányokról nyilatkozott az MTI-nek.

Az RMDSZ legfontosabb gondja ebben a pillanatban természetesen az, hogy a népszámlálás hány magyart mutat majd ki Romániában. A szövetség, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek, a romániai magyar sajtó egységesen arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy a népesség összeírása során magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallják magukat.

A közösségnek szüksége van, szüksége lenne arra, hogy a statisztikai adatokban szerepeljenek azok a romániai magyarok is, akik jelenleg külföldön tartózkodnak. Ezért kérik, hogy aki teheti, írassa össze magát, és keresik annak módját, hogy ehhez segítséget nyújtsanak.

A tíz évvel ezelőtt rendezett romániai népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 22.810.035 fő volt, ebből a magyar nemzetiségűek száma 1.624.959-et tett ki.

Markó Béla szerint a valóságban ennél feltehetően 100-200 ezer fővel több magyar élt akkor Romániában. Mint mondta, az 1992-es népszámlálás idején nagyon erős magyarellenesség volt, valós az a feltételezés, hogy a kérdezőbiztosok nem mindenütt jártak el korrekt módon, és nem minden magyar merte vállalni nemzetiségét, anyanyelvét főként ott, ahol szórványban éltek a magyarok, és ahol a leginkább működött a közvetett megfélemlítés.

Az 1992-es népszámlálás előtt negyed évszázaddal, 1977-ben írták össze utoljára Románia lakosságát. Akkor a 21 millió 560 ezer fős lakosságból 1 millió 714 ezer volt a magyarok száma.

Az Erdéllyel kiegészült Romániában 1930-ban rendeztek először népszámlálást. Összesen 14 millió 280 ezer embert írtak össze. Közülük magyar anyanyelvűnek 1millió 554 ezer, magyar nemzetiségűnek 1 millió 425 ezer ember vallotta magát.

Az ezt követő népszámlálások azt mutatták, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ugyan folyamatosan növekedett, de a magyarok aránya a lakosságon belül folyamatosan csökkent. Míg a magyarok aránya 1930-ban 10 százalék volt, 1977-ben ez az arány 7,9 százalékra, 1992-ben pedig 7,1 százalékra csökkent.

A statisztikák azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok száma az elmúlt száz év folyamán kétszer csökkent jelentősen. 1910-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó népszámlálási adatai szerint Erdélyben 1 millió 654 ezer ember mondotta magyar anyanyelvűnek magát. Számuk 1930-ra 110 ezerrel kevesebb lett. Hasonló nagyságrendű csökkenés történt 1977 és 1992 között. Egyes előrejelzések szerint a mostani népszámlálás is legalább százezerrel kevesebb, azaz mintegy 1,5 millió magyart mutat majd ki Romániában.

- Nem akarom elhinni azt, hogy másfél millióan leszünk a népszámlálás után. Szeretnék bízni abban, hogy a 2002-es népszámlálás sem mutat ki kevesebb magyart, mint ahányat az 1992-es népszámlálás mutatott ki - mondta Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke szerint azonban a demográfiai görbék rajzolata semmiképpen nem mutat kedvező képet a romániai magyarság helyzetéről, még akkor sem, ha egész Romániára jellemző a lakosság számának csökkenése. A 2001. évi román statisztikai évkönyv szerint az ország lakossága közel 400 ezer fővel volt kevesebb, mint az utolsó népszámláláskor.

A romániai magyarok körében is csökkent a születési arányszám, ezáltal csökken a közösség lélekszáma. Ehhez a magyarok esetében hozzá kell számítani az asszimilációt. Markó szerint ma már erőszakos asszimilációról nem lehet beszélni, de spontán beolvadásról igen: főként a szórványvidéken, ahol a magyarok kevesen vannak, és nagyon nagy a többség szívóhatása, fokozatosan morzsolódnak le a magyarok, vagy válnak közömbössé nemzetiségükkel szemben.

A romániai magyar közösséget veszélyeztető harmadik tényező a kitelepülés. Markó szerint ez a folyamat ma a legaggasztóbb, mivel az asszimiláció aránya valószínűleg csökken, de a kitelepülés folyamata legjobb esetben is csak változatlan az elmúlt 10-12 évben. Mint mondta, feltehetően a kitelepedés növekedéséről kell beszélni.

- A demográfiai mutatók és görbék megváltoztatásának lehetősége nagyon nagy mértékben azon múlik, hogy tudunk-e biztos jövőképet nyújtani az erdélyi magyarságnak. Amíg az erdélyi magyarság bizonytalannak látja jövőjét, amíg például egy fiatal szakember úgy látja, hogy Romániában nem tud kiteljesedni, és nem tudja a tehetségét érvényesíteni, amíg úgy látja, hogy nem tud magának anyagi, szellemi és szakmai biztonságot teremteni, addig feltehetően ez az elszivárgás folytatódik - mondta.

Markó hangsúlyozta, hogy nemcsak a jövőt, hanem a jelent is mássá kellene tenni. Nagyon sokan úgy érzik, hogy egzisztenciálisan bizonytalan helyzetben vannak, és ilyenkor a családalapítási hajlandóság is sokkal kisebb, és a kitelepülési szándék is sokkal nagyobb lehet.

Az anyaország vonzása nagyon erős, ám Markó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyedüli oknak tekinteni azt az életszínvonal-különbséget, amely még hosszú ideig meglesz Magyarország és Románia között.

- Ha Magyarország valóban segíteni akar, akkor látszólag a pillanatnyi érdekei ellen szóló módon kellene cselekednie, és ezt nyíltan ki kell mondani - szögezte le. Magyarország pillanatnyi érdekei - Markó szerint - azt mondhatják, hogy a gazdasági fellendülés idején szükség van az erdélyi, a felvidéki és a vajdasági fiatal tehetséges szakemberekre, a tudásra, egyes ágazatokban a szakképzett munkaerőre. - Magyarország számára nagy nyereség lehet az, hogy ugyanazt a nyelvet beszélő, ugyanabban a kultúrában, ugyanolyan hagyomány szerint élő fölkészült embereket fogad be, akiknek még az alkalmazkodására sem kell különösebb energiát fordítani. Magyarországnak tehát ebben a pillanatban van egy ilyen pillanatnyi érdeke - fogalmazott.

A szabadságjogok ellen szólna az, aki a kitelepülést tiltani akarná. De az RMDSZ elnöke szerint a folyamatot semmiképpen nem lenne szabad támogatni. - A magyar politikai életnek, a magyar kormánynak mindig tudnia kell, pillanatnyi érdeke ellen kell cselekednie ahhoz, hogy nekünk segítsen. Azt kell megpróbálni, hogy itt Erdélyben segítsen munkahelyeket teremteni. Az itteni képzést kell támogatni, nem szabad azt támogatni, hogy most már a határmenti településekről középiskolába, sőt elemi iskolába is küldik ki a gyerekeket tanulni Magyarországra - mondta.