Leminősítették Szlovákiát

A Moody’s hitelminősítő ugyanis a múlt hét végén egy szinttel lerontotta Szlovákia adósságkockázatának a minősítését. Ez a döntés valószínűleg a szlovák kormányt is kellemetlenül érintette, mert a Standard& Poor's és a Fitch hitelminősítő intézetek az előző hetekben nem változtattak Szlovákia besorolásán. A Moody’s elemzői ugyan értékelik a folyamatban lévő költségvetési konszolidációt, de aggódnak az ország előtt álló átfogó intézményi kihívások miatt, és felhívják a figyelmet arra is, hogy az erősödő politikai fragmentáció megnehezíti a felelősségteljes politikai döntéshozatalt. A szlovák kormánynak különösen nem fog tetszeni, hogy a Moody’s külön kiemeli a Büntető törvénykönyv reformját és a Különleges Ügyészség megszüntetését. Mindez az értékelés szerint a jogállamiság, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengüléséhez vezet. 

Az, hogy a Moody’s Szlovákia hitelminősítését az A2-es szintről A3-as szintre rontotta, nem tűnik első látásra nagy problémának. Szlovákia még így is bőven a befektetési sávban van, és besorolása mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél jobb, mint Magyarországé. De mi, közgazdászok jól tudjuk, hogy a hosszú távú trendek fontosabbak, mint egy pillanatnyi állapot. A hosszú távú trendek pedig Szlovákia esetében nem igazán jók, az elmúlt 15 évben az ország hitelminősítési besorolása inkább csak romlott. A Fitch ügynökség 2020 óta már kétszer minősítette le Szlovákiát, és most a Moody’s is lefelé mozdította el az ország minősítését. Másképpen megfogalmazva: a Moody’s hitelminősítőnél Szlovákiának utoljára 2003-ban volt ilyen rossz hitelminősítése. Természetesen nem lehet az összes leminősítést a jelenlegi Fico-kormány nyakába varrni, de érdemes elgondolkodni arról, ki kormányzott a leghosszabban az elmúlt két évtizedben. 

Ha valaki úgy gondolja, hogy minket, átlagpolgárokat az ilyen nemzetközi hitelminősítések nem érintenek, az nagyot téved. Mint a legtöbb ország, Szlovákia is jelentős államadósságot görget maga előtt, amelyet államkötvények segítségével finanszíroz. Az országok hitelminősítése pedig segít a pénzügypiaci befektetőknek felmérni az egyes államkötvények kockázatát. Alacsonyabb minősítés magasabb kockázatot jelent, ami viszont magasabb elvárt kamathoz vezet. A kockázatosabb államkötvényekért a befektetők magasabb hozamot várnak, ez pedig megemeli az állami költségvetés kamatterheit. Ennek köszönhetően kevesebb pénzügyi forrás jut a többi állami kiadásra, ami végül a költségvetési hiány további növekedéséhez vagy adóemeléshez vezet. Nem is beszélve arról, hogy a jelzáloghitelek kamatai függenek az államkötvények kamatlábától is, ezért a kockázatosabb államkötvények magasabb jelzálogkamatokhoz is vezetnek. 

Valakit meglephet, hogy egy nemzetközi hitelminősítő nemcsak a száraz gazdasági és költségvetési adatokat értékeli, hanem az intézmények minőségét is. Ez azonban összhangban van a közgazdaságtan fejlődésével – Daron Acemoglu két szerzőtársával együtt éppen az idén kapott közgazdasági Nobel-díjat azért, mert bemutatta, mekkora szerepet játszik az intézmények minősége az országok gazdasági sikerében. Nem véletlen ezért, hogy az elmúlt két hétben a Moody’s nemcsak Szlovákiát minősítette le, hanem Magyarország kilátásait is negatívra változtatta stabilról. Sajnos éppen ez a két ország az, ahol a kormányok aktívan rombolják azt az intézményrendszert, mely szükséges a sikeres hosszú távú gazdasági növekedéshez.