<p>Egyesek hajlamosak azt hinni, hogy a történelmi hibákból, leckékből tanulni lehet, vagyis ha ismerjük a múlt politikai eseményeit, hatékonyabban tudjuk kezelni azokat a hasonló helyzeteket, amelyek a jövőben, vagy a jelenben kerülnek elénk.</p>
Lecke
Ha ez így lenne, Európa vezető politikusai most nem törnék a fejüket azon, mit csináljanak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki kezd úgy viselkedni, mint Hitler a múlt század 30-as éveiben. „Mire megtanultam a leckét, már új lecke van” – énekli Lovasi András, és nem énekel hülyeséget, mivel tényleg nincs két egyforma politikai helyzet: más a kor, mások a szereplők, és az érdekek. Hitler célja az volt, hogy leigázza Európát – ehhez megvoltak az eszközei és az államszervezete is, bombaerős gazdasággal. Putyin célja egyelőre nem világos. Európát leigázni nem tudná, mivel nincsenek hozzá eszközei. Van ugyan hadserege, de bivalyerős gazdasága távolról sincs. Arról nem is beszélve, hogy igazán nyernivalója sincs. Mit nyerhet? Elfoglalja Ukrajnát meg a balti államokat? Mire megy velük? Ezért nem éri meg nyílt háborút indítani. Erejét fitogtatja a világ előtt? Alacsony termetű, sovány testalkatú politikusoknál gyakran előfordul ilyesmi. Ilyen volt Hitler is.
Feldolgozatlan gyerekkori traumák állhatnak a háttérben. A vézna srác, akit az erősebbek rendszeresen elporoltak, most megmutathatja, hogy ő is tud valamit. Mindezek ellenére Ukrajna egy elég felelőtlenül összerakott ország: a lakosság szinte fele orosz. Samuel Huntington megírta a 90-es években, hogy ebből baj lesz, meg kettészakadás, és mint látjuk, épp ez történik. Mit csinálhat ezzel a világ, főleg Európa? Leginkább azt, hogy békés eszközökkel megszorongatja z oroszokat: ezek lennének a gazdasági szankciók. Csöndben hatnak, de hatnak, többet ártanak, mint néhány rakéta. Az unió egységes álláspontja nagyon fontos, hisz Putyin egyet tehet: veszekedést szít a tagállamok közt a szankciók miatt. Szlovákia pedig kezd úgy viselkedni, mint a II. világháború alatt: nem megy szembe az agresszornak, mert gazdasági előnyöket remél. Robert Fico a napokban megmondta: fenntartja magának a jogot, hogy ignorálja a szankciók következő hullámát, hiszen az ártana a szlovák gazdaságnak.
Fico választói biztosan helyeselnek. Ne felejtsük azonban el, hogy Szlovákia pehelysúlyú ország, vannak uniós tagállamok, amelyeket sokkal erősebben érinthetnek ezek a szankciók. Ők mégsem barátkoznak Putyinnal, mivel tudják, hogy aki az agresszor pártját fogja, magát az agressziót támogatja. Fico igyekezete tehát legfeljebb arra elég, hogy nyilvánosan hülyét csináljon az országból a nemzetközi színtéren.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.