Lappangó antiszemitizmus

A magyarországi antiszemitizmusról írt cikket a The New York Times című amerikai napilap, felidézve a budapesti Hollán Ernő utcai jegyirodát ért atrocitásokat és az ezekkel kapcsolatos tüntetéseket. Látszólag egy szélsőségesen jobboldali rockegyüttes koncertje váltotta ki a támadásokat és a tüntetéseket, emlékeztetve minket arra, hogy a kultúra nem a liberálisok kizárólagos területe, főleg nem Európában – írja Michael Kimmelman a „Lappangó antiszemitizmus csúfítja el az élettel teli Magyarországot” című cikkében. A szélsőségesek ezerfős tüntetésére és a rendőrsorfal másik oldalán demonstráló háromezer antifasisztára utalva a szerző úgy véli: az embernek nehéz eldöntenie, hogy elkedvetlenítse-e a nagyszámú neonáci vagy érezzen bátorítást a még nagyobb tömegű ellenzéküktől. A felszín alá nézve kiderül, hogy a magyarországi szélsőjobboldal alaposan dokumentált előretörése mellett a zsidó kultúra szintén egyre jelentősebb. Antiszemitizmus létezhet egyetlen zsidó jelenléte nélkül is, ez már többször bebizonyosodott a történelem során – áll az írásban, amely szerint a rockegyüttes elérte a célját anélkül, hogy egyetlen hangot játszott volna. Kerényi György, a Magyar Rádió producere, az első budapesti roma rádió alapítója azt mondta: az az ellenkultúra, amellyel ő egyetemi tanítványai körében találkozik, gyakran egy régi európai avantgárd hagyományból táplálkozó nacionalista, jobboldali kultúrának tűnik. Lehet, hogy azért van ez, mert a spektrum másik oldalán hiányzik a politikai elkötelezettség? – teszi fel a kérdést Kimmelman. György Péter esztéta, médiakritikus, egyetemi docens szerint is ma sokkal több antiszemita megnyilvánulás tapasztalható Magyarországon, mint korábban. „A kommunizmus kezdeti évei után zsidónak lenni magánügynek számított. A többpártrendszer kezdetén azonban nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy társadalmi vitát folytassunk erről. Most egybeesik több dolog: a kormány instabilitása, a miniszterelnökkel szembeni gyűlölet és az, hogy a zsidó kultúra egyre szembetűnőbb. Kiemelkedett egy új zsidó nemzedék, amelynek tagjai zsidóként viselked?nek” – mondta György Péter. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője egy kicsit másképp látja a helyzetet: „Kialakult egy új zsidó pluralizmus, és Budapesten virágzik a zsidó kultúra. Az embereknek több alkalmuk van nyíltan kimondani gondolataikat, bár szerintem nem egyértelmű, hogy nőtt az antiszemitizmus”. (mti)