Kulturális veszteségeink XVIII.

Köztudottan rühelli az aukciókat, ahol olyanok adnak-vesznek alkotásokat, akik csak befektetésként tekintenek rájuk, az esztétikai értékkel nem törődnek, nekik tulajdonképpen mindegy, mit ábrázol a kép.
Banksy egyik leghíresebb műve a Lány léggömbbel, ma már egész Londonban látni bögréken, pólókon, tavaly pedig egy internetes szavazáson Anglia legkedveltebb képzőművészeti alkotása lett. Nem csoda hát, hogy az eredeti kép 1,1 millió dolláros rekordáron kelt el a Sotheby's aukcióján, New Yorkban.

A vásárló kilétét természetesen ezúttal is titokban tartják (de sejthető, hogy nem egy galériáról van szó).

Kíváncsi lettem volna az illető ábrázatára, amikor a leütést követően a képkeretben megszólalt egy riasztó, majd a grafika megmozdult és csúszni kezdett kifelé a keretből, közben végigment egy mini iratmegsemmisítőn, ami spagettivé szálazta az alkotást. Csak egy teremőr lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem láthattuk cafatokban aláhullni a képet – a fiatalember az utolsó pillanatban lekapta a falról és kiviharzott vele a helyiségből.
 

Nem sokkal később Banksy a közösségi oldalán közzétett egy videót, amelyben megmutatja, hogyan szerelte a képkeretbe évekkel ezelőtt a megsemmisítő szerkezetet, „arra az esetre, ha valaha árverésre bocsátanák” – magyarázta a kapucnis alak, akinek csak a munkálkodó kezei látszottak. Mielőtt önök szomorkodni kezdenének e kulturális veszteség láttán, nézzék, mit mondott az aukciósház igazgatója: „Minden erőnkkel próbáljuk kitalálni, mit jelent mindez az aukció kontextusában.

A ledarálás most már a műalkotás integráns része.

Korábban sosem tapasztaltunk olyan esetet, amelyben egy festmény spontán módon ledarálódott, rögtön azután, hogy rekordárat hozott az alkotójának”. És láss csodát, igaza lett! A legfrissebb hírek szerint a korábbi egymillió helyett jelenleg akár kétmillió dollárt is érhet a kép, amelyet nevezzünk ezentúl így: Ledarált lány léggömbbel. Az alkotó nyilván sejtette, mi fog történni, vagyis ez egy dupla csavar, két zseniális fricska egyben, az árverések intézményének megszégyenítése, a művészi kreativitás mennybe menetele, mindez a kortárs képzőművészet legnagyobb csibészétől, aki – most már talán egyértelmű – egy korszakos zseni is egyben.