MSZP vagy Fidesz-MDF? – az április 7-re kiírt magyarországi parlamenti választások előtt továbbra is ez a fő kérdés. A közvélemény-kutató cégek, bár reprezentatív felméréseket készítenek, rendre egymásnak ellentmondó adatokat közölnek.
Közvélemény-kutatók számháborúja
MSZP vagy Fidesz-MDF? – az április 7-re kiírt magyarországi parlamenti választások előtt továbbra is ez a fő kérdés. A közvélemény-kutató cégek, bár reprezentatív felméréseket készítenek, rendre egymásnak ellentmondó adatokat közölnek. Míg a Szonda Ipsos az MSZP, addig a Gallup Intézet a Fidesz-MDF koalíció vezetéséről számol be. A Szonda Ipsos eredménye szerint az MSZP megelőzte a Fidesz-MDF koalíciót. A számok azt mutatják, legalábbis a Szondánál, hogy népszerűségéből a kormánypártok listája 5 százalékot veszített januárban, így most 22 százalékon áll. Elemzők szerint ez elsősorban az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatnak köszönhető. A Szonda adatai szerint az MSZP nem veszített szavazótáborából, az összes választókorú 25 százalékára számíthatna a voksoláson. A biztos szavazók körében végzett felmérések még nagyobb különbségeket mutatnak: a Fidesz-MDF idén januárban 38 százalékra esett vissza, míg a szocialisták 44 százalékon állnak.
A Szonda adataival ellenkező képet mutat a Gallup Intézet legfrissebb felmérése. Eszerint a Fidesz-MDF koalíció stabilan vezet a legnagyobb ellenzéki párt előtt. A listák támogatottsága 31 százalék a kormánypártok és 24 százalék az MSZP esetében. Abban viszont mindkét közvélemény-kutató egyetért, hogy nőtt azok száma, akik biztosan elmennének voksolni, és többen vannak azok is, akik bizonytalanok, még nem tudják, melyik pártra szavazzanak. A biztos szavazók körében a pártpreferenciákkal rendelkezők összetétele még inkább a két nagy párt köré polarizálta a választókat a Gallup szerint. A Fidesz-MDF listára szavazók aránya ebben 49 százalék, az MSZP-re 38 százalék szavazna. De mindkét tábor szavazóinak 80 százaléka gondolja, hogy biztosan elmegy szavazni. A közvélemény-kutatók személyes megkérdezéssel végzik a felméréseket. A minták összetétele a nemek aránya, az életkor szerinti csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva a Gallup Intézet szerint kisebb, mint +/-3,2 százalék, a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb, mint +/-4,5 százalék.
A Szonda Ipsoshoz hasonló eredményre jutott a Medián is, amely szintén a szocialisták vezetéséről számolt be januári felmérésében. A kisebb pártok esetében is eltérés tapasztalható a felmérésekben. A Gallup szerint az SZDSZ 3, a MIÉP 2, a kisgazda párt pedig 1 százalékon áll. A Szonda Ipsos szerint azonban az SZDSZ hat, a MIÉP öt százalék szavazatot kapott, a Centrum Pártnak és a Munkáspártnak két-kétszázaléknyi biztos szavazója volt. Mindeközben zajlanak más közvélemény-kutatások is, amelyek rendre eltérő eredménnyekkel zárulnak.
Gyakoriak a telefonos megkeresések is, amelyek a résztvevők szerint egészen különösek. Megesik, hogy a kérdezőbiztosok csak két lehetőséget kínálnak a válaszolónak, s így a bizonytalanoknak esélyük sincs véleményük kinyilvánítására.
A Szonda Ipsoshoz hasonló eredményre jutott a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki). A biztos pártválasztó szavazók körében a Tárki közvélemény-kutatása szerint az MSZP 45 százalékot, a Fidesz 43 százalékot remélhet. Az összes megkérdezett közül azonban a Fidesz-MDF közös listára adnák le legtöbben a szavazatukat, 26 százalékos eredménnyel vezetnek a kormánypártok, míg az MSZP-t 25 százalék választaná. 40 százalék nem tudja, hogy melyik pártra szavazna.
A szerző budapesti munkatársunk
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.