Kovács László megfelelt pótmeghallgatásán

Nemcsak jövőbeli politikai terveiről és szándékairól, de múltjáról is számot kellett adnia Kovács Lászlónak keddi európai parlamenti pótmeghallgatásán, ahol a képviselők azt tesztelték: alkalmas-e adó- és vámügyi biztosnak a magyar politikus, miután energiabiztosi posztjáról elmozdították.

Első, nem túl fényesen sikerült meghallgatásánál lényegesen jobban szerepelt Kovács László kedden reggel Strasbourgban, ahova ezúttal adó- és vámügyi biztosjelöltként érkezett. A volt külügyminiszter ugyan most sem keltette tapasztalt szakpolitikus illúzióját, de nem tűnt az előző, akkor még energiaügyről szóló meghallgatás amatőrjének sem; viszonylag magabiztosan és taktikusan válaszolgatott, sőt nemegyszer még tapsot is kapott (noha inkább csak a baloldalról).

A meghallgatás után európai néppárti és liberális illetékesek jelezték, hogy pozitív ajánlást fognak készíteni Kovács Lászlónak, akinek így biztosi helye alighanem garantált (a szocialista frakció támogatása tulajdonképpen adott). "Na, megnyugodtam" - mondta a jelölt környezetéből egy tisztviselő mosolyogva, miután a levezető elnök berekesztette a meghallgatást.

A háromórás meghallgatás talán legbiztatóbb körülménye Kovácsnak és csapatának, hogy nem keltett túlságosan nagy érdeklődést: az előző este és kedd reggel meghallgatott Franco Frattini belügyi jelölt (aki a kirúgott Rocco Buttiglionét váltotta) "vizsgáján" sokkal többen voltak. Mint ismeretes, a pótmeghallgatásokat azért tartják, mert három héttel ezelőtt az Európai Parlament néhány biztos gyengesége miatt nem volt hajlandó jóváhagyni az új Európai Bizottságot, amelynek összetételében így néhány módosítást eszközöltek a tagállamok és José Manuel Barroso bizottsági elnök. A politikai hangulat most más, biztosnak tűnik a jóváhagyás.

Kommunistázás

Az előző meghallgatásnál sokkal jobban előtérbe került Kovács László múltja. Több európai néppárti képviselő is felvetette, köztük egy svéd, egy német és egy magyar (Szájer József), hogy a jelölt meglehetősen "színes" karriert futott be, fontos szerepet töltve be az állampártban és a magyar kommunista diktatúrában. De kapott több támogató kérdést is ugyanebben a témában - például egy német képviselőtől -, lehetőséget adva neki, hogy maga módján adjon számot múltjáról.

"Talán valóban szememre lehet vetni, hogy nem álltam ki a rezsim ellen annak idején. De akkor nem tehettem volna meg azokat a dolgokat, amiket így megtehettem a Nyugat felé való nyitás érdekében. Lehet, hogy így gyakorlati szempontból többet használtam" - védekezett Kovács egy svéd néppárti képviselőnek válaszolva. Szájer Józsefnek pedig, aki megállapította, hogy volt magasrangú kommunistaként történelmet ír biztosi jelölésével, azt válaszolta, hogy az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetőjeként nem is töltött be olyan fontos szerepet a rezsimben. Egy másik kérdésre válaszolva viszont kidomborította az 1989-es határnyitásban játszott szerepét.

Kovács szólt korábbi, sikertelen meghallgatásáról is, a magyarországi kormányváltás zűrös körülményeit vádolva felkészületlenségéért. "Életemben nem szerepeltem ilyen rossz körülmények közt" - mondta, több ilyen értelmű kérdésre válaszolva. Hozzátette, hogy utóbb úgy hallotta energiapolitikai szakértőktől, hogy azért annyira nem is sikerült rosszul a meghallgatás.

A meghallgatás szakmai részének leginkább visszatérő része az adóverseny ügye volt. Nagyon sokan firtatták, hogy mit gondol Kovács a tagállamok közti vállalatiadó-versenyről; ezekre minden esetben azt válaszolta - ragaszkodva a hivatalos bizottsági állásponthoz és történetesen a magyar kormány véleményéhez is -, hogy túlzottnak tartja azokat a főleg francia, német és svéd félelmeket, hogy az egyes államok közti különbségek e tekintetben "káros" versenyhez vezetnének, nem kívánt szociális hatásokkal; szerinte a tőke mozgásában a vállalati adó csak egyetlen szempont a sok közül; az adórendszerek harmonizációját pedig határozottan elutasította, mondván az nem kívánatos és nem is reális. Támogatta viszont a társasági adó alapjának harmonizációját, mint versenynövelő eszközt.

Nem volt vesszőfutás

A meghallgatást értékelve Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője elismerte, hogy "nem ismétlődött meg a [múltkori meghallgatás] megszégyenítő vesszőfutása". Felhívta rá ugyanakkor a figyelmet, hogy Kovács László a nemzeti érdekek ellen politizál azzal, hogy támogatja a bor jövedéki adójának emelését (még a Prodi-bizottság tett egy ilyen értelmű javaslatot, de az egyelőre el van akadva a tagállamok közti egyeztetéseken), valamint megkérdőjelezi a magyar vámszuverenitást (Kovács a meghallgatásán azt mondta, hogy támogatná az európai vámhatóságok integrálását hosszútávon). Szájer közölte, hogy összességében elégedettek a Bizottsággal és a közös európai néppárti vonalnak megfelelően támogatni fogják a Barroso-csapatot a csütörtöki szavazáson.

Tabajdi Csaba, a magyar szocialisták vezetője úgy vélekedett, hogy "most már biztos, hogy Kovács László biztos lesz", és ezzel megbukott a Fidesz politikája. Úgy vélte, hogy Szájer Józsefék szégyent hoztak Magyarországra azzal, hogy Kovács múltját firtató kérdéseket tettek fel a meghallgatáson.

Az EP hétfőn meghallgatta a két másik új biztosjelöltet, Franco Frattinit és Andris Piebalgst is. Azok a meghallgatások is jól mentek, a konfirmáció így biztosnak tűnik. A plénum csütörtökön szavaz, és ha minden jól megy, már alighanem jövő héten hivatalba léphet a José Manuel Barroso vezette új Európai Bizottság.