Kotleba talán kormányzásra készül?

Miközben a sokfelé töredezett ellenzék próbálja megtalálni a közös hangot, a magyar pártok pedig egymást ütik ki a parlamentből, a másik oldalon lassan rendszeressé válik a Smer, az SNS és a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) együttműködése. Legutóbb éppen a választások előtti moratóriumot hosszabbították meg 50 napra közösen – a hidas Jakab Elemér közreműködésével. Ezzel a húzással az afrikai országok szintjére lökték Szlovákiát – ami azt jelenti, hogy az úthálózat után lassan a jogalkotás terén is beérjük a déli kontinenst. A hivatalos indoklás az, hogy a felmérések félrevezetik a választókat. Ebben sajnos van igazság, a különböző közvélemény-kutatások Szlovákiában a politikai kampány részét képezik, és néhány ügynökség szinte sportot űz abból, hogy a megrendelő számára kedvező képet fest a valóságról. Csakhogy erre nem az a megoldás, hogy betiltjuk az egészet két hónappal a választások előtt, mert a végén még valaki olyan számokat közöl, amelyek nem tetszenek valamelyik pártnak. Ráadásul ezzel sérül a polgárok információhoz való joga, ezért a törvény valószínűleg az Alkotmánybíróságon köt ki. De ez ne nyugtasson meg senkit:

a Fico–Danko–Kotleba-trió kooperációja szemmel láthatóan működik, mintha csak a főpróba zajlana a választás utáni időkre.

Réges-rég elmúltak azok az idők, mikor Fico a „szélsőségek elleni gátról” beszélt. Ma már nem kérdés, hogy Fico és Danko hajlandó lenne-e jövőre összeállni a szélsőségesekkel: az ĽSNS gyakorlatilag már most helyettesíti a Hidat a kormánykoalícióban azoknál a javaslatoknál, melyeket Bugárék nem hajlandók támogatni, és amelyek többsége szembemegy a józan ésszel és az ország hosszú távú érdekeivel. Az tény, hogy a szavak szintjén ma még szinte mindenki kizárja az együttműködést a szélsőségesekkel. De ha a tetteket nézzük, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Fico számos gesztust tett feléjük, Kotleba pedig elkezdte finomítani eddig használt szótárát. A hétvégén például egy vitaműsorban elismerte, hogy a holokauszt megtörtént, és kiemelte, hogy a szlovák nemzeti felkelés fontos történelmi esemény volt. Normális ember ezt eddig is így tudta, de a zöld inges társaságnál ez kommunikációs paradigmaváltás! Amikor bejutottak a parlamentbe, a zöld ingeiket öltönyre cserélték. Egy kormányzati pozícióért talán többre is képesek.

Ráérnek: sem a Threema-ügy, sem a Gorilla-botrány nem érinti őket, sőt. Az elharapózó káosz, minden egyes szekrényből kihulló csontváz az ő narratívájukat erősíti, és egyre több szavazatot hoz nekik.

A moratórium meghosszabbítását célzó törvény persze arra is rámutat, hogy mitől félnek a Fico-, Danko- és Kotleba-félék. Az információk szabad áramlásától és a gondolkodó emberektől. A tájékozott választó az ilyen politikusok rémálma. Az, aki rákérdez a gyanús ügyletekre, nem elégszik meg az átlátszó magyarázatokkal és saját kútfőből is szeretne információkhoz jutni a problémás kérdésekben. Kotleba és sleppje ezt az információáramlást szeretné korlátozni, hogy senki ne tudja ellenőrizni, éppen igazat mondanak-e. Ha ugyanis egy ilyen félreinformált közegben szórják tele az országot olyan óriásplakátokkal, melyeken egy rasszizmusért jogerősen elítélt képviselőt próbálnak áldozatként beállítani, lesz, aki hinni fog nekik.

Bármennyire szeretnék is Kotlebáék, a szólásszabadság nem azt jelenti, hogy tetszés szerint és következmények nélkül gyűlölködhetnek. A kimondott szavaknak egyelőre még vannak következményeik, úgy tűnik, Szlovákiában is. Kérdés, hogy így marad-e. Bármi történik ugyanis az ellenzéki térfélen, az szinte biztos, hogy jövőre az első körben a Smer kap kormányalakítási megbízatást. Ők pedig már láthatóan eldöntötték, kivel tudnak együtt kormányozni.