Koronavírus: olaj a tőzsdepánikra

Az elmúlt két hétben azonban elértünk egy törésponthoz, amely a hétfői történelmi szintű tőzsdepánikban csúcsosodott ki. 

Nem volt a világon olyan jelentősebb tőzsde, mely ne zuhant volna ezen a napon, az amerikai tőzsdék indexei pedig olyan gyorsan estek, hogy a kereskedést 15 percre fel kellett függeszteni. A Dow Jones tőzsdeindex a hétfői kereskedés végére 7,79 százalékot esett, ami a legnagyobb egynapos esést jelenti az index egész történelmében. Hasonlóan zuhantak a S&P 500 és a Nasdaq mutatók is, ami azt jelentette, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság óta nem volt ilyen rossz napja az amerikai tőzsdéknek.

A pánik alapját természetesen a koronavírus globális terjedése képezi. Amíg a fertőzések nagy része Kelet-Ázsiában volt, a tőzsdepiacok nem aggodalmaskodtak. A hangulat akkor kezdett megváltozni, amikor a vírus meglepően gyorsan terjedni kezdett Olaszországban, és egy hét alatt az EU minden tagországába eljutott. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírusnak komoly következményei lesznek az európai gazdaságokra nézve. Az olasz gazdaság már a koronavírus terjedése előtt is ingatag helyzetben volt, a vírus terjedése ellen bevezetett intézkedések pedig szinte biztosan recesszióba taszítják az országot. Jó esély van arra is, hogy Franciaország és Németország is recesszióba kerül valamikor az év folyamán, és az amerikai gazdaság teljesítményét is rontani fogja a koronavírus terjedése. 

A folyamatosan érkező rossz hírek pesszimizmust vittek a nemzetközi tőzsdepiacokra, amit az sem tudott ellensúlyozni, hogy a kínai gazdaság fokozatosan magához tér a járvány miatt elrendelt gyárleállások után.
A hétfői pánikot okozó koktélnak azonban volt még egy fontos alapanyaga, mégpedig a hétvégén kibontakozó árháború a nemzetközi olajpiacon. A világgazdaság lassulása és a koronavírus terjedése miatt az olajpiac már hónapok óta csökkenő kereslettel küzd, és az olajárakat csak az OPEC olajkartell és Oroszország termelés visszafogásáról szóló megegyezése tartotta úgy-ahogy stabil szinten. Múlt pénteken azonban Oroszország az OPEC miniszereivel folytatott egyeztetésen bejelentette, hogy a továbbiakban nem fogja vissza a termelést. Válaszlépésként Szaúd-Arábia közölte, hogy napi 10 millió hordóról 12 millióra növeli a termelését. Ez reálisan azt jelenti, hogy az olajtermelés koordinálása megszűnt, és mindenki annyi olajat termel, amennyit akar. Ennek köszönhetően az olajárak a hétvégén teljesen összeomlottak, és a rég nem látott szintre estek vissza.

Lehet, hogy első ránézésre Oroszország és Szaúd-Arábia nem a legjobb pillanatot választotta az árháborúra, de a háttérben komoly geopolitikai küzdelem folyik: az oroszok célja az amerikai olajkitermelők ellehetetlenítése az olajpiacon.

A hétvégén tehát annyi negatív információ látott világot, hogy nem is volt kérdés: a hétfői nyitás után a piacok szabadesésbe kezdenek. Az igazi kérdés az, hogy hol van a tőzsdepiacok mélypontja. A pesszimizmusáról híres Nouriel Roubini amerikai közgazdász szerint az amerikai tőzsdepiacok idén akár értékük 30–40 százalékát is elveszíthetik. Ha ez bekövetkezik, akkor a befektetők elvesztik az elmúlt évek teljes nyereségét. És itt nemcsak milliárdosokról van szó, hanem átlagpolgárokról is, akik a befektetési és nyugdíjalapokon keresztül komoly veszteségeket könyvelnek most el.
Létfontosságú ezért, hogy a további pénzügyi pánikot megakadályozzuk, amihez azonban olyan nemzetközi központi banki és politikai összefogásra lesz szükség, mint a legutóbbi globális pénzügyi válság idején.