Kiváló állapot

Mindössze egy óra kellett a 27 uniós vezetőnek, hogy egyhangúlag elfogadják a brexit kilépési egyezményét. Az 585 oldalas dokumentum mintegy húsz hónapnyi tárgyalás eredménye, és siker az EU számára, hiszen megőrizte a maradó tagállamok egységét, bár a hétvégén nem kis aggodalmat generált a Gibraltárral kapcsolatos vita.

Ugyan a dokumentum megszavazásához minősített többségi döntésre volt szükség az EU-s vezetőktől (így Spanyolországnak itt formális vétójoga nem volt), az EU ennek ellenére azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamok továbbra is teljes egyetértésben szavazzanak a brexitről. Ez így is történt, miután Spanyolország megerősítést kapott, hogy megkerülhetetlen lesz a Gibraltárral kapcsolatban felmerülő kérdések megoldásában.

Mit is jelent pontosan a brexit-megállapodás? Jogerős alapja Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének, formálisan sem lesz a tagja sem az EU-nak, sem az egységes piacnak, de számos területen marad a szoros gazdasági kapcsolat. Ide tartozik az árukereskedelem, bár erről még külön egyezség kell a 2020 végéig tartó átmeneti időszak végéig.

Meg kell egyezni arról is, hogy London milyen formában fog együttműködni az uniós szervekkel és ügynökségekkel. Természetesen mindenki fenn akarja tartani a szoros biztonságpolitikai együttműködést, de ennek gyakorlati megvalósításáról is tárgyalni kell.
 

A személyek szabad mozgása megszűnik az átmeneti időszak végén, és utána a britek csak a magasan képzett uniós állampolgárokat engednék be tartósan. Úgy fest, az uniós állampolgárok egy rövidebb, meghatározott ideig szabadon tartózkodhatnak majd az országban, de a hosszú távú munkavállalás nehézkesebb lesz. Mindenesetre a két fél kötelezte magát bizonyos célú hosszabb távú tartózkodás (például képzés vagy csereprogram) akadálymentessé tételére, ám ennek részletei még szintén nincsenek kidolgozva.

Mindezt az átmeneti időszakban kell megoldani. Ha nem sikerül minden területen egyezségre jutni, az átmeneti időszak meghosszabbítható. Ennek határideje nincs tisztázva, de már most elhangzott, hogy valószínűleg az átmeneti időszak sem lesz elég a temérdek kérdés megválaszolására.

Mit jelent tehát a gyakorlatban a március végi brexit? A britek négy hónap múlva hivatalosan is elvesztik uniós tagságukat, elveszítik döntéshozatali jogukat az EU-val kapcsolatos kérdésekben, nem lesz beleszólásuk az uniós szabályozásba. Az átmeneti időszak viszont lehetővé teszi, hogy a felsoroltakon kívül 2020 végéig más ne változzon: így a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása addig megmarad.

Ám koránt sincs vége a brexit sagának, sőt, a java csak most jön. A kilépési dokumentum elkészítése és a szavazás a folyamat könnyebb része volt, a valódi nehézségek most kezdődnek a ratifikációs folyamattal (majd a tárgyalások folytatásával), ami főként a britek számára kihívás. Következő lépésként a brit parlamentnek kell elfogadnia a dokumentumot, hogy a megegyezéses kilépés valósuljon meg.

Az idő kevés, még karácsony előtt várható a szavazás – ennyi ideje van tehát Theresa May miniszterelnöknek, hogy a brit parlament képviselőinek többségét meggyőzze arról, hogy ez a kilépési egyezmény előnyös az országnak. Nem könnyű feladat, mivel mind a konzervatívok, mind a munkáspártiak, mind a kormánypárti északírek közt akadnak olyanok, akik ellenzik ezt a megállapodást. Még a miniszterek között sincs egyetértés, a legutóbbi nagy port kavaró kudarc épp az aktuális brexitminiszter, Dominic Raab távozása volt, a megegyezés véglegesítésének idején. És ez csak egy a kabinetben történt számos személyi változásból az elmúlt húsz hónapban.

Világos tehát, hogy hosszú még az út a kijárathoz. Az EU kiállta az első próbát, a brit parlamenti ratifikáció azonban annál inkább kérdéses. Decemberben kiderülhet, hogy a Londonban megszavazzák-e a kilépési dokumentumot, ami nagy lépés lenne a jövőbeli kapcsolatok tisztázásához.