Kína élre tör

Az idei Országos Népi Gyűlés még mindig valamelyest a világjárvány árnyékában zajlott, de Kína önbizalmát jelentősen megnövelte, hogy 2020-ban a világ vezető gazdaságai közül csak neki sikerült növekedést elérnie. Ezt a ziccert természetesen nem hagyja ki a propagandagépezet, rendszeresen szembeállítja Kína növekedését a nyugati demokráciák gazdasági visszaesésével. Ennek fényében az elemzők kíváncsian várták a kínai kormány növekedési céljait 2021-re, melyet Li Ko-csiang miniszterelnök jelentett be. A 6 százalékos GDP-növekedési cél első látásra kicsit konzervatívnak tűnik, hiszen a Nemzetközi Valutaalap 8 százalék feletti növekedést jósol Kínának. A kínai vezetők óvatosságának valószínűleg még mindig a koronavírus az oka, de a kínai kormányfő beszédében is észlelhető volt, hogy a növekedés tempója mellett egyre nagyobb teret kap annak minősége és fenntarthatósága. Azonban még így is nagyon valószínű, hogy a vezető gazdaságok közül idén is Kína fogja a leggyorsabb gazdasági növekedést elérni, és ezzel a tempóval még ebben az évtizedben a világ legnagyobb gazdaságává válik.

Kína azonban nem éri be a növekedéssel, a technológiai hadszíntéren is élre tör. Az amerikai kormány komoly gondokat okozott a kínai cégeknek azzal, hogy elvágta őket egyes amerikai technológiáktól. Ez komolyan elgondolkoztatta a kínai vezetőket, és a következő ötéves tervben a technológiai fejlődést a stratégiai fontosságú területek közé emelték. A cél egyszerű: Kína olyan progresszív területeken szeretné maga mögé utasítani az Egyesült Államokat, mint a mesterséges intelligenciák, a kvantum-számítástechnika, a félvezetők gyártása vagy a biotechnológia. Már idén komoly befektetések kezdődnek a kutatás-fejlesztés területén, az alapkutatásra szánt pénzügyi források 10,6 százalékkal növekednek.

Nem szabad azonban elfelejteni a hadsereget sem, amely szintén Kína stratégiai fejlesztései közé tartozik. Már rég nem érvényes a Teng Hsziao-ping által megfogalmazott rejtsd el a képességeidet és várd ki a sorodat hozzáállás, a mai vezetés modern hadsereggel megtámogatott asszertív külpolitikában hisz. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kínai hadsereg költségvetését 2021-ben 6,8 százalékkal toldják meg, és ezzel meghaladja a 200 milliárd dollárt. Ez még mindig sokkal alacsonyabb az USA védelmi költségvetésénél, de a kelet-ázsiai régióban messze kiemelkedik a rivális országok közül. A legnagyobb forrásokat a hadiflotta modernizációjára fordítja, nemsokára például elkészül az ország harmadik repülőgép-hordozója.

Hszi Csin-ping kínai elnök ugyan a virtuális davosi konferencián ugyan nemzetközi együttműködésről beszélt, de Kína „farkasharcos-diplomáciája” egyre több országot irritál. Kína élre törését nemcsak az USA figyeli gyanakvással, Európában is több országot találunk, amelyek szkeptikusak Peking jövőképével kapcsolatban. További erősödése elkerülhetetlenül konfliktusok forrása lesz, ebből már ízelítőt kaphattunk az elmúlt években is. Egy erős Kína azonban esélyt is jelenthet arra, hogy gazdasági és technológiai erejével valóban tevékenyen részt vegyen az emberiség előtt álló globális kihívások megoldásában.