Keresztapák Rolandas Paksas elnök körül

„Ha férfi vagy, mondjál le!” „Paksas áruló!” – skandálta a Vilnius központjában összegyűlt többezres tömeg a hét végén. Az indulatok jelzik: Litvánia a függetlenségének visszanyerése óta a legkomolyabb belpolitikai válságát éli át.

Rolandas Paksast, a tíz hónapja megválasztott államfőt nem kevesebbel vádolják, mint azzal, hogy választási kampányát az orosz maffia pénzelte. A Paksasgate, ahogy a kis balti ország sajtója nevezi a történteket, október utolsó napján robbant ki. Meczys Larinkus, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője bejelentette, hogy az elnök legközelebbi munkatársai alvilági csoportokat vettek védőszárnyaik alá, illetve előnyös elbírálást biztosítottak nekik bizonyos közbeszerzéseknél. A jelentés kulcsfigurája Jurij Boriszov orosz-litván kettős állampolgár, a helikopterek szervizelésével foglalkozó Avia Baltica tulajdonosa. Bo-riszovot maffiakapcsolatokkal és azzal vádolják, hogy a nemzetközi embergót megsértve helikopter-alkatrészeket szállított Szudánba. Az orosz üzletember félmillió dollárral és egy helikopterrel járult hozzá Paksas választási kampányához. (Egyébként, állítólag titokban a Lukoil és a RAO JEESZ orosz energiaipari mamutvállalat is adott pénzt.) Az ügyészség Boriszov számítógépében szerződéstervezetet talált, amelyben Paksas a győzelemért cserébe vállalta volna, hogy felmenti a nemzetbiztonsági hivatal és az elhárítás vezetőit, valamint ellehetetleníti Boriszov konkurenciáját. Az orosz üzletember pedig tábornoki rangot kapott volna. A titkosszolgálatok időközben megfigyelés alá vették az Almaksz orosz PR-céget is, amelynek gyaníthatóan orosz titkosszolgálati kapcsolatai vannak. A cég nemcsak Paksas kampányát szervezte, hanem később is jelentős befolyással volt az elnökre. Számos esetben az Almaksz sugallt személyi döntéseket is. A botrány kirobbanása után pedig egy ellenkampány megindításán dolgozott. A hallatlan vádak méhkasként bolydították fel az ország politikai elitjét, amelynek többsége soha nem rokonszenvezett az elnökkel. Az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely hétfőn arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy Paksas a zsarolhatósága miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A jelentés megállapítja azt is, hogy az elnöki adminisztráció kapcsolatban állt az alvilággal, illetve az orosz titkosszolgálatokkal is, és Litvánia az elmúlt hónapokban a nemzetközi terrorizmus egyfajta bázisául szolgált. „Az elnök helyében én azonnal lemondanék” – közölte a bizottság vezetője, Aloizas Sakalas. Hasonló álláspontra helyezkedett Algirdas Brazauskas kormányfő is, pedig ő még egy héttel ezelőtt is védte az elnököt. Paksas természetesen tagadja, hogy bármi köze is lenne a botrányhoz, és közölte: nincs szándékában lemondani. „Nyugodt vagyok, mint egy belga” – idézte a litván közmondást az elnök. Nyugalomra azonban aligha van oka. Brazauskas miniszterelnök szavai jelezték: a parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokraták a bizottsági jelentés elfogadására voksolnak a keddi plenáris ülésen. Ez pedig az utolsó szög lehet Paksas politikai koporsójában. Az elnök azonban bízik abban, hogy a leváltására tett kísérlet mégsem jár sikerrel. Jogi értelemben ugyanis a tízoldalas bizottsági jelentésben szereplők közül korántsem minden tény bizonyítható kétséget kizáróan. Nagyon sok benne a feltételezés, a főügyészség és Sakalas bizottsági vezető egyaránt elismerte, hogy nincs bizonyíték például az Almaksz titkosszolgálati kapcsolatára. Arra is sokan emlékeznek még, hogy Jurij Boriszovot az előző elnök, Valdas Adamkus kitüntette. Csakhogy az elnök menesztése nem bírósági, hanem politikai döntés. Paskas pedig politikai értelemben már egy hónapja halott. A kérdés most legfeljebb az lehet, hogy az EU- és NATO-csatlakozás küszöbén sikerül-e legalább az ország becsületét megmenteni.