Kárpótolják a németeket?

„Ha valamiféle humanitárius gesztust tennénk, akkor az a cseh állampolgárokat, a csehországi németeket érintené” – jelentette ki Cyril Svoboda, aki mai németországi látogatása előtt Prágában német újságírókkal beszélgetett a kérdésről. „Ennek a gesztusnak elsősorban a fasizmus és a nácizmus ellenzőit kell érintenie, akik aktívan bekapcsolódtak az antifasiszta mozgalmakba. Egy igen szűk csoportról van szó, amelynek tagjait a II. világháború után sérelem ért” – szögezte le Svoboda.

Szerinte most egy jelképes pénzösszegről lehetne szó, mert nyilatkozatokban a kárpótlás már sokszor megtörtént. „Ugyanakkor ezzel legalább felhívnánk a figyelmet azokra az emberekre, akiknek hosszú éveken át senki sem mondott köszönetet, holott ők is aktívan harcoltak Hitler ellen és a demokratikus Csehszlovákiáért” – pontosította véleményét a miniszter.

A Csehországban élő németek iránti „humanitárius gesztus” szükségességét másfél éve Petr Mareš akkori miniszterelnök-helyettes vetette fel. A cseh kormány kétszer is foglalkozott az üggyel, de döntés mindmáig nem született. A nyilvánosságra került elképzelések szerint a kárpótlás mintegy 2000 embert érintene, s a kormány erre a célra mintegy 60 millió koronát adna.

Az eredeti tervek szerint ezt a kárpótlást 2005–2007-ben kapnák meg a német kisebbség egykoron sérelmeket szenvedett tagjai. Egyelőre nem tudni, hogyan viszonyul az elképzelésekhez a Stanislav Gross vezette új cseh kormány.

A II. világháború után a potsdami nagyhatalmi konferencia jóváhagyásával mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az akkori Csehszlovákiából. Csehországban csak mintegy 120 ezer német maradt. Jelentős részüket a határvidékről a belső területekre szórták szét, sokan munkatáborokba kényszerültek, s keresetük egy részét elvette az állam. A tervezett „humanitárius gesztus” ezeket a sérelmeket lenne hivatva jelképesen orvosolni. A mérvadó cseh politikai pártok és politikusok többsége ugyan egyetért az elképzelésekkel, de konkrét lépéseket eddig senki sem tett.

Prága nem foglalkozik a magyarokkal

Prága. A csehszlovákiai magyarok II. világháború utáni hasonló problémáival Prága nem foglalkozik. A hivatalos álláspont az, hogy az ország kettéválása után ez az ügy alapvetően Szlovákiára tartozik. Mindezek ellenére a Beneš-dekrétumok kérdésében Prága és Pozsony hivatalosan egyeztetett álláspontot képviselnek minden nemzetközi fórumon. Mindkét fél megmásíthatatlannak minősíti a hírhedt jogi normák következményeit. (-kes)