KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

Egyéb különlegességei – egyénileg választott megyei elnökök, botrányok miatt megsemmisített eredmények – mellett az idei helyhatósági választást sajátossá teszik egyház(politika)i vonatkozásai. Román szempontból figyelmet érdemel mindaz, ami például Bihar megyében történt. A két legfontosabb tisztségre a román többség – részben magyar szavazatokkal – olyan embereket választott, akik nem az önmagát államegyháznak tekintő Román Ortodox Egyház, hanem egy-egy neoprotestáns felekezet hívei. Hogy Bolojan nagyváradi polgármester és Tirle megyei tanácselnök győzelméhez ez a tény milyen mértékben járult hozzá, statisztikailag aligha könnyű kimutatni. A kormányfőtitkár, aki prefektusként szerzett népszerű?séget, a hátán vitte győzelemre a megyében a pártot. Ha nincs Bolojan, aligha nyerhetett volna a pünkösdista Tirla, akire tízezres nagyságrendben szavaztak a neoprotestáns felekezetek hívei. Győzelmükben szerepe volt annak is, hogy személyükhöz olyan vonzó fogalmak társulnak a közbeszédben, mint puritanizmus, becsületesség, távolságtartás az érdekcsoportoktól. Több magyar kifejezetten azért voksolt Bolojanra, mert állítólag ígéretet tett arra, hogy a városban betiltja a zajos lakodalmi mulatságokat, s véget vet a belvárosban nyaranta dübörgő koncerteknek és tömegmulatságoknak. Rendcsinálás, tisztaság, korrupciómentesség – ez elég volt a magabiztos liberális győzelemhez. Hogy a gyakorlatban miként ötvözik sza?badelvű elkötelezettségüket vallási meggyőződésükkel, ez hamarosan kiderül, bár Bolojan prefektusi működése korábban azt igazolta, ő nem csak a szavak embere. Magyar vonatkozásban a jelentős számban jelöltként induló lelkészek tették érdekessé a választást. Zömében református papok indultak tanácsosi mandátumokért, döntő többségük az RMDSZ színeiben. Mindez aligha csillapítja az ellentéteket a szövetség és Tőkés püspök között, aki a vele ellentétes oldalon politizáló lelkészei megvásárlásáról beszélt. Pedig alighanem arról van szó, hogy többen felismerték: a bővülő hatáskörű önkormányzatok a korábbiaknál jelentősebb mértékben képesek támogatni az egyházközségeket is. Közben sajátos konfliktusok adódtak: két községben az RMDSZ ellen kampányoló papokon kérik számon a közösség megosztását. A tanulság nem új keletű: egyház és politika keveredése előbb-utóbb kitermeli a maga negatív következményeit. Mindkét félre ráférne némi keresztényi visszafogottság

Nem lehet kettős állampolgárság

Ukrajna nem engedheti meg magának a kettős állampolgárság intézményének bevezetését – jelentette ki az ukrán házelnök. A korábban az ukrán külügyminiszteri posztot betöltő Arszenyij Jacenyuk erről Athénban beszélt, ahol találkozott a Görögországban élő ukrán diaszpóra képviselőivel. – Kategorikusan ellenzem a kettős állampolgárságot – jelentette ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke. – Ez a téma még csak vita tárgyát sem képezheti.

Meggyőződése szerint Ukrajna nem engedheti meg magának a kettős állampolgárság bevezetését. „Ha valaki egy másik ország állampolgára szeretne lenni, megteheti: írja meg nyilatkozatát, hogy lemond az ukrán állampolgárságról, s vegye fel az újat” – mondta Jacenyuk. Kijev nem véletlenül húzódozik a kettős állampolgárság engedélyezésétől: számos közvélemény-kutatás eredménye támasztja alá, hogy az ország lakosságának 50%-át kitevő orosz nemzetiségűek, illetve a határok mentén élő kisebbségek – lengyelek, belaruszok, magyarok, románok, szlovákok stb. – rögvest élnének a lehetőséggel, s ez esetben alig maradna „tiszta” lakossága Ukrajnának.