Kampány és muzsika

Valami nincs rendben odaát. Már a zeneipar is mozgolódik. Az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az amerikai zenésztársadalomra, hogy véleményt nyilvánítson elnökük munkájáról. Most pedig sorra vallanak színt azok az előadók is, akikről korábban sejteni sem lehetett, hogy a demokratákkal vagy a republikánusokkal szimpatizálnak-e. Tízből nyolcan John Kerry mellett teszik le a voksukat. Koncertsorozatok indultak támogatására, dalok születnek, melyekben a jelenlegi elnököt idiótának nevezik (például a Green Day új slágere, az American Idiot), sőt olykor még súlyosabb, nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetik. Nemrég egy internetes portál arról írt, hogy manapság minden harmadik zenész nyíltan hangoztatja véleményét a politikai helyzetről, és azt sem titkolja, hogy kire fog szavazni. Ezzel nincs semmi baj, mivel a szabad Amerikában mindenki „büntetlenül” elmondhatja véleményét, de vállalnia kell a következményeket is. És egy-egy elhamarkodott kijelentésre rámehet az előadó karrierje. Egy éve, amikor még csak kevesen foglaltak állást, a hihetetlenül népszerű Dixie Chicks nevű, countryt játszó trió egyik tagja Bush-ellenes nyilatkozatával alaposan kiváltotta a média haragját. A rádióállomások jobbnak látták, ha a Dixie Chicks dalai lekerülnek a műsorról. Ha valaki megkérdezte, miért ignorálják az együttest, mindent mondtak, csak az igazat nem. Az amerikai zenei média sosem mert ujjat húzni a hivatalban lévő kormánnyal. Azóta a Dixie Chicks a slágerlisták közelébe se jut. Ha Bush győz, jó néhány sztár számíthat hasonlóra. Persze ez fordítva is igaz, Kerry győzelme esetén a Bush-t támogatókra vár ez. A közelmúltban Bruce Springsteen indított nagyszabású kampányt, amelynek célja megdönteni a mostani kormányt. Nem sokkal később az amerikai televíziók reklámfilmet kezdtek sugározni, amelyet egy republikánus, Marilyn O’Grady készített. Arra biztatja az embereket, hogy bojkottálják Springsteen munkáit. „Senkinek sem mondhatja meg, hogy kire szavazzon. Ha azt hiszi, hogy a több millió eladott lemeze feljogosítja erre, téved.” Nem véletlenül félnek Bush-ék a zenészektől, mivel a zeneipar tömegeket képes mozgósítani. Ha a sztárok négy éve kicsit jobban aktivizálják magukat, ma más ülne a a Fehér Házban, hiszen Bush győzelme csupán néhány szavazaton múlott. Ha most is ő győz, kíváncsian várom, mi történik azzal sok-sok előadóval, akik most idiótának nevezik, és ellene kampányolnak. Nem ússzák meg következmények nélkül.