Sértőnek és megalázónak minősítik a csehországi lengyelek azt a helyzetet, hogy jogaik tiszteletben tartását a cseh állam nem tekinti magától értetődőnek, természetesnek, hanem azt a kisebbségi lakosságnak kell sokszor szinte alázatosan kérnie a hivataloktól.
Jogaikat követelik a lengyelek Csehországban
Sértőnek és megalázónak minősítik a csehországi lengyelek azt a helyzetet, hogy jogaik tiszteletben tartását a cseh állam nem tekinti magától értetődőnek, természetesnek, hanem azt a kisebbségi lakosságnak kell sokszor szinte alázatosan kérnie a hivataloktól. „Elsősorban a kisebbségi iskolákról, az elkobzott vagyon visszaszolgáltatásáról és a kétnyelvű feliratokról van szó” – nyilatkozta Józef Szymeczek, a Lengyelek Kongresszusának régi-új elnöke. Megemlítette, a múlt évben sikerült elérni, hogy az állam engedélyezze a lengyel iskolák osztályaiban az országos átlagnál alacsonyabb tanulói létszámot. Viszont a támogatás is kisebb, mert kevesebb az állami „fejpénz”. A hivatalos álláspont szerint a különbséget a községi önkormányzatnak kell megfizetniük. „Ez feszültségeket kelt, mert természetes, hogy az önkormányzatoknak egyformán kellene támogatniuk a helyi cseh és lengyel iskolát. ĺgy azonban a lengyel iskola logikusan jóval többe kerül a falunak, ami nem mindenki számára elfogadható” – állítja Szymeczek. Hasonlóan gond van azzal a lengyel vagyonnal, amelyet a második világháború idején a németek koboztak el az eredeti tulajdonosoktól. A cseh kormányzat ma az esetek többségében ezt a vagyont németnek tekinti, azaz szerinte a Beneš-dekrétumok alapján jogosan kobozták el. „A lengyelek ezt már 15 éve nagy igazságtalanságnak tartják. Pedig manapság már szó sincs valamiféle nagy vagyon visszaadásáról, inkább csak gesztusról” – fejtette ki a lengyel kisebbségi vezető. Úgy véli, a probléma megoldható lenne azzal, ha a cseh állam megfelelő épületet vagy épületeket juttatna a lengyel szervezeteknek, esetleg pénzt juttatna egy alapítványnak, amelyből finanszírozni lehetne a lengyel civil szervezetek munkáját. Ami a kétnyelvű feliratokat illeti, a hatályos törvények engedélyezik őket, de a feltétel az, hogy ezt a helyi lakosság bizonyos százalékának kell kérnie. „Ezt sértőnek tartjuk. Követelni fogjuk a kormánytól, hogy a kétnyelvűség bevezetésének ne legyen feltétele semmiféle petíció” – mondta Szymeczek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.