Jó választás volt a pápa részéről

A hetvenötödik életévét betöltő Paskai László bíboros az egyházi rendelkezéseknek eleget téve tavaly tavasszal ajánlotta fel lemondását. Erdő Pétert kezdetektől az esélyes jelöltek között emlegették, de a püspöki karban inkább Seregély István egri érsek kinevezésére számítottak. A pápa régóta folyó találgatásoknak vetett véget, amikor a múlt hónapban nyilvánosságra hozta, hogy Erdő Péter lesz Paskai László utódja.

Minek köszönhető, hogy egy alig több mint ötvenéves, püspöki tapasztalatokkal kevéssé felvértezett egyházjogi professzorra esett a pápa választása? Milyen reményeket fűznek a kinevezéséhez? A kérdésekre katolikus méltóságok, volt tanítványok, pályatársak, különböző pártállású politikusok, más felekezetekhez tartozók válaszolnak – olyan embereknek, akik évek, esetleg évtizedek óta személyesen ismerik Erdő Pétert. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök úgy fogalmazott, hogy Erdő Péter kinevezése „jól sikerült választás a pápa részéről”. Nem tart attól, hogy a prímás fiatal életkora feszültségeket okozhat a katolikus püspöki karban. Seregély István egri érsek továbbra is a püspöki kar elnöke marad, lényeges változás – közölte Gyulay püspök – nem várható az egyház életében. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát viszont úgy ítéli meg, hogy egy új vezető kinevezése – bármilyen szervezetről van is szó – mindig magában hordozza a változás lehetőségét. A magyarországi katolikus egyházban az esztergomi érsek posztja a legrangosabb, nyilvánvaló, hogy Erdő Péterrel szemben számtalan elvárás és igény fogalmazódik meg. Mindegyiknek képtelenség eleget tenni, de – jegyezte meg Várszegi Asztrik – abban bízvást lehet reménykedni, hogy az új érsek kinevezésével nemzedékváltás kezdődik az egyházban. Mindez talán hozzájárul a II. vatikáni zsinat eszméinek a meghonosításához, a világi hívekkel való együttműködés vagy például az ökumenikus párbeszéd erősítéséhez is – mondta a pannonhalmi főapát.

Az egykori tanítványok egyöntetű lelkesedéssel beszéltek Erdő Péter előadásairól. Gárdonyi Máté, a Somogy megyei Balatonkiliti plébánosa a professzor imponáló tudását, barátságos és közvetlen stílusát emelte ki, valamint azt, hogy sikerült életszerűvé és élvezetessé tennie az egyházjogot. Schanda Balázs alkotmányjogászra tanulmányai során – Jelenits István piarista szerzetes és Sólyom László, az alkotmánybíróság volt elnöke mellett – Erdő Péter gyakorolta a legnagyobb hatást. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a nyolcvanas évek végén azzal az érzéssel hallgatta a kánonjogot tanító Erdő Pétert, hogy nincs olyan kérdés, amire a professzor ne lenne képes válaszolni. Schanda úgy véli, bátran elmondható róla, hogy kiemelkedően a legjobb egyházjogász Magyarországon. Semjén Zsoltot, a Fidesz parlamenti képviselőjét a nyolcvanas évek közepén, a hittudományi akadémián tanította Erdő Péter, aki „ablakot nyitott a világra”. Tanítványaira mély benyomást tett – emlékezik vissza Semjén –, hogy nem a vasfüggöny mögé szorított helyzetből, hanem az egyetemes egyház nézőpontjából vizsgálta az eseményeket. Hegyi Gyula, az MSZP katolikus vallású képviselője két esztendeje jelen volt a Vatikánban, amikor a pápa püspökké szentelte Erdő Pétert. A politikus kiváló szellemi képességekkel megáldott személyiségnek tartja Magyarország új prímását, akinek intellektuális adottságait és kánonjogi felkészültségét széles körben tisztelik az egyházban. A szocialista képviselő szerint Erdő Péter pontosan tudja: a magyarországi katolikus egyházban megérett az idő a változásokra. Az egyháznak közelebb kell kerülnie az emberekhez, ki kell lépnie a püspöki paloták falai közül. Hegyi Gyula úgy vélekedik, a nyugati világot jól ismerő prímás azzal is tisztában van, hogy az egyháznak egyenlő távolságot kell tartania a mértékadó politikai erőktől. Egy másik szocialista képviselő, Donáth László evangélikus lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy 1948-ban a katolikus egyház életében is törés keletkezett. Erdő Péter kinevezése szerinte annak a törekvésnek a jele, hogy több mint fél évszázaddal a történelmi folyamat megszakadása után a Vatikán szeretné újraépíteni a magyarországi katolikus egyházat. Ez ugyanis – vélekedett Donáth – a rendszerváltás óta nem történt meg. Egészen napjainkig „hibernált állapotban” tovább élt a Kádár-korszak egyháza. Hiába épültek országszerte a templomok, a többi felekezethez hasonlóan a katolikusok sem adtak átgondolt választ arra, milyen módon felelhetnek meg az egyházak a szekularizált, elvilágiasodott társadalom kihívásainak. Balog Zoltán református lelkész – aki az előző kormány idején Orbán Viktor egyházpolitikai főtanácsadója volt – egyszerre tartja konzervatívnak és liberálisnak Erdő Pétert. Konzervatívnak abban az értelemben, hogy legfontosabb feladatának a keresztény hit lényegének megőrzését tekinti, és liberálisnak olyan szempontból, hogy mindezt a teljes krisztusi szabadság szellemiségében kívánja megvalósítani. A református lelkész szavaival élve Erdő azt a katolikus hagyományt követi, amely az állam és az egyházak „barátságos szétválasztását” igyekszik megvalósítani. Annyi biztos – jelentette ki Balog Zoltán –, hogy Magyarország új prímásától távol állnak a kicsinyes politikai alkuk.

Erdő Péter Reuters-fotó Erdő Péter 1952. július 25-én született Budapesten, tehát alig múlt ötvenéves. A nemzetközi hírű kánonjogász-professzor 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, ettől a tisztségétől most megválik. A pápa 2000-ben címzetes püspökké szentelte, és a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A néhány héttel ezelőtt elnyert prímási címmel nem automatikusan jár együtt a bíborosi rang. Valószínű, hogy a hagyományokat követve a pápa bíborossá is kinevezi Erdő Pétert, de elképzelhető, hogy erre még évekig kell várni.