Jó megoldásra várva

Nálunk is sokaknak felcsillant a szeme annak hallatán, ahogyan Csehország rendezi az orosz államadósság ügyét. A dolog lényege: a cseh fél elengedi a vele szembeni tartozás közel négyötödét, viszont a felmaradó részt szinte azonnal és készpénzben kapja. A hazai politikai pártok zöme elutasítja a cseh módszert. Pedig soraikban bizonyára jócskán akadnak, akik szívesebben választanák a gyorstalpaló adósságrendezést. Nem titok, korrupcióra is lehetőséget ad az ilyen elszámolás. Csehországban sem zárják ki azt, hogy a közvetítőt alaposan megvesztegették a gyorsított rendezés érdekében. Dicséretes is lehetne, ahogyan a koalíciós és ellenzéki pártok szinte egyként elutasítják az orosz adósság behajtásának cseh módszerét. A felületes szemlélőnek úgy is tűnhetne, hogy pénzügyi kérdések tekintetében a döntési helyzetben levő politikusok tudatában győzött a józanság, és komolyan veszik a korrupció elleni küzdelmet. Ahol viszont pénz van – márpedig a közel 1,2 milliárd dollár takaros összeg –, ott a kísértés is nagy. Csak bízhatunk benne, hogy ha Szlovákiának sikerül az ország számára legelőnyösebb megoldást választania, az adósság fejében kapott pénzcsomagból egyetlen fillér sem vándorol illegálisan magánszámlára. Nehéz fenntartások nélkül bízni bármilyen jó megoldásban mindazok után, amit például az időközben becsődölt Devín Bank elkövetett az adósságbehajtás kapcsán. Az a lehetőség, hogy az ország csaknem 1,2 milliárd dollár helyett nagy hirtelen 11 milliárd koronához jusson, nyilvánvalóan csak a közvetítő cégek részére lehet csábító. Még ha megvesztegethetetlennek bizonyulnak is, és csak a províziót csípik fel. Az országnak e módszer választása esetén tudomásul kellene vennie, hogy elveszíti a több mint egymilliárd dollár négyötödét. Szlovákia esetleg tagjává válhatna a Párizsi Klubnak, amely a szegény adósok helyzetének megkönnyítésére jött létre. Csakhogy Pozsony szlovák–orosz viszonylatban a hitelező szerepében van. Tagsága a Párizsi Klubban nem járulna hozzá követeléseink behajtásának gyorsításához. Egy-egy országnak ugyanis itt nincs lehetősége különmegállapodásra az adósával. E megoldás tehát nem lehetne előnyös Szlovákiának. ĺgy nagy valószínűséggel marad a már kipróbált és napjainkban is alkalmazott deblokációs módszer; vagyis az adósság fejében továbbra is árut hozunk be. Csak az lenne a kérdés e módszer választása esetében, talál-e a kormány olyan megbízható közvetítőt, amely – a csődbe jutott Devín Bankkal ellentétben – eleget tesz a szerződés minden pontjának. A gazdaság pártok közötti felparcellázása láttán azonban megalapozott a félelem, hogy a közvetítő kijelölésében nem a megbízhatóság követelménye lesz az elsődleges szempont.