Jelképes státuszsztorik

A terepjárós időszak talán még a mai napig tart, az SUV nemcsak a rossz utak miatt népszerű, hanem a hozzá asszociált társadalmi státusz miatt is. A korai SUV-birtokosokat gazdag vállalkozóként láttuk és/vagy képzeltük el, innen az asszociáció.

Az Adidas melegítő a kilencvenes években, vagy akár egy üveg igazi Coca-Cola a hetvenes években a „nyugat” és egy gazdagabb polgárság illúzióját adta pár pillanatra. Az „ájfónos”, a „hugobosszos”, a „vitorláskikötős” és egyéb jelzőket is ismerhetjük, attól függ, ki milyen körben merítkezett meg.

A státuszszimbólumot a közösségi média részben felemelte, hiszen a fotókon kötelező elem lett sok influenszernél. Másfelől, és ez az érdekes fordulat, a státuszszimbólumot fellazította a státuszsztori. Nem elég birtokolni valamit, el is kell tudni mesélni.

Dubajba menni egy dolog, fotózni a repülőtéren nem ugyanaz, mint egy-két ütős kis sztorit posztolni az útról. Ráadásul egyes státuszsztorikat nem is szabad lefotózni, hiszen kompromittálóak lennének: ez az ezeréves „hogy berúgtunk a haverokkal” kezdetű toposzoktól a garázdaság különböző estein át a zaklatásig terjedő skála. Biztos mindenki fel tudja idézni a saját társaságában azokat a személyeket, akik a legnagyobb sztorizók, akiknek a társadalmi tőkéje részben ezen alapul.

Mivel a világ alaposan elkanyarodott a storytelling irányába, és egyre több mindent történetben mesélünk el, ez egészen új keretet ad a státuszsztoriknak is, alighanem feldúsítja ezt a közeget. Mindeközben már egy sampont se azért veszünk meg, mert olcsó és jó, hanem mert a hozzá asszociált történet szimpatikus. A nagy üzletember nem azért sikeres, mert üzleti terve jó volt, hanem mert a sztori, ahogy jött az üzleti ötlet, eladható.

Ez egy komoly emberi fordulat, a kevésbé racionális és inkább érzelmi fordulat a kommunikációnkban. Felidézi a haveri „sztorizás” intimitását, és azt meghaladva, ebből lesz „marketing storytelling” vagy éppen státuszsztorizás. Az viszont kétségtelen, hogy ez a fordulat is az extrovertált típusoknak kedvez, akik a szóbeliség készségeivel inkább rendelkeznek.

Amikor elő kell adni az üzleti ötletet (pitch), már akkor sem pusztán a számok mennek, hanem kell a misszió, a küldetés. Ettől lesz hiteles a motiváció. Régen is számított ez, természetesen, viszont a történetszerű keretezés igényli magától, hogy legyen eleje és célja, ha úgy tetszik, beteljesíthető vége a történetnek.

Ez az a rész, ami a társadalmi kommunikációban különösen izgalmassá teszi a történetszerű keretezést. Egy sztoriban vannak jók, megsegítettek és rosszak (talán versenytársak). Hagyományosan letisztult struktúra. Egész izgalmas, ha a környezetünkben zajló kommunikációt megfigyeljük e mentén, hogy milyen történetek jönnek szembe, és megállják-e a helyüket. Vagy ha rajzfilmben néznénk, már elkapcsoltunk-e volna.