Szlovákiának EU-csatlakozása után 14 képviselője lesz az Európai Parlementben, vagyis eggyel több, mint azt az Unió bővítéséről szóló nizzai szerződés feltételezi. Ennek az ideiglenes megoldásnak az az oka, hogy 2004-ben Románia és Bulgária mégsem válhat az EU tagjává.
Szlovákiának EU-csatlakozása után 14 képviselője lesz az Európai Parlementben, vagyis eggyel több, mint azt az Unió bővítéséről szóló nizzai szerződés feltételezi. Ennek az ideiglenes megoldásnak az az oka, hogy 2004-ben Románia és Bulgária mégsem válhat az EU tagjává. A két ország számára fenntartott összesen ötven képviselői helyet a 25 jelenlegi és leendő tagállam között osztják el aszerint, hogy egy-egy ország a lakossága számát tekintve mekkora súllyal bír az Unión belül. A mandátumok elosztásáról az EU-tagállamok külügyminiszterei kedden döntöttek, ám nem hozták nyilvánosságra, pontosan milyen módon. Ezt azért volna érdekes tudni, mert a nizzai szerződés alapján 20-20, az újabb elosztás szerint pedig 21-21 helyet szerző Prága és Budapest tiltakozott, hogy a hasonló népességű Belgium és Portugália 24-24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Németország adja a legtöbb, 99 euroképviselőt. Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország 78-78 képviselővel lesz jelen a testületben, míg a legnépesebb leendő tagállamnak, Lengyelországnak 54 képviselője lesz. A külügyminiszterek keddi louxemburgi döntését az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli csúcsértekezletének kell jóváhagynia. A 27 tagállammal számoló nizzai szerződés értelmében az Európai Parlementben eredetileg 732 képviselő foglalt volna helyet, mivel azonban Románia és Bulgária nem csatlakozhat az Unióhoz, számuk 726 lesz.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.