Időzített bomba a nyugdíjrendszerünk, akárcsak a németeké

Németország állami költségvetése mintegy 480 milliárd eurót tesz ki, ebből évente 120 milliárd euró megy el az állami rendszerből származó nyugdíjak kifizetésére – írja a Telegraph, hozzátéve, hogy ebben a demográfiai változások is szerepet játszanak – míg 1950-ben hat munkavállaló jutott egy nyugdíjasra, ma már csak három.

Marcel Thum, az Ifo közgazdasági intézet munkatársa arra figyelmeztet közben, hogy reformokra van szükség, különben a költségek az egkbe szökhetnek. Hozzátette, hogy ha az emberek tovább élnek, tovább kell dolgozniuk is, vagy meg kell elégedniük az alacsonyabb nyugdíjakkal. A német nyugdíjrendszert így időzített bombának is lehet nevezni.

Az ország nyugdíjrendszere fenntarthatatlan 

Németországban a tartományok és önkormányzatok évente 49 milliárd eurót fordítanak közalkalmazottaik – tanárok, rendőrök, tűzoltók – nyugdíjaira. A Gazdasági Szakértői Tanács szerint a rendszer hosszú távon nem fenntartható.

A probléma gyökere a közszolgálat 1970-es, 1980-as évekbeli bővülése – az akkor munkába állók most tömegesen nyugdíjba mennek, ami súlyos pénzügyi terhet ró a jelenlegi adófizetőkre. Ráadásul a közalkalmazottak nem fizetnek nyugdíjjárulékot, nyugdíjukat az állampolgárok adójából finanszírozzák. A szakértők a rendszer lezárását javasolják: az új alkalmazottakat a magánszektorban működő nemzeti nyugdíjrendszerbe vonnák be, így a többi munkavállalóhoz hasonlóan járulékot kellene fizetniük – ez azonban alacsonyabb nyugdíjjal járna.

Martin Werding szerint Németországnak kevesebb mint 20 éve maradt a reformokra, különben a pénzügyi nyomás tovább nő, és a megoldás még nehezebbé válik.

Hasonló a helyzet Szlovákiában is

Németországnak Szlovákiához képest hasonlóan felépített nyugdíjrendszer van, amely szintén három pilléren nyugszik – mutat rá Marek Nemky, az XTB pénzügyi piaci elemzője. Nemky szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának értékelésekor különösen az első pillért kell megfigyelni, de hangsúlyozta, hogy a rendszer fő problémája a demográfia – ha nincs elég munkavállaló az összes nyugdíj finanszírozására, a rendszer egyensúlya felborul. Ezt a problémát a nyugdíjkorhatár módosításával vagy a nyugdíjak kiszámításának megváltoztatásával lehet orvosolni.

„Az ilyen intézkedések azonban politikailag népszerűtlenek, és ezért gyakran nem hatékonyak a rendszer irányításában. Erre példa Szlovákia, ahol a 13. nyugdíj bevezetése jelentős pénzügyi veszteséget okozott a biztosítónak.” 

–  mondta a szakértő.

Szerinte az ilyen populista indíttatású kiadások fedezésére nem elég a béradókból befolyó összeg, mindez pedig a rendszer stabilitását veszélyezteti.

(telegraph, trend)