Hol vannak a Trump-védővámok?

Az újdonsült amerikai elnök a választási kampányában gyakran és nagy lelkesedéssel beszélt a védővámokról, jutott belőlük szinte mindenkinek Kínától egészen Európáig. Ehhez képest a Trump-kormányzat az első héten semmilyen új védővámot nem vezetett be, és az amerikai elnök egyes kijelentései talán óvatos optimizmusra is adnak okot. 

Azt azért szögezzük le, hogy Trump a védővámokkal továbbra is számol, a davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy azok a vállalatok, amelyek nem az USA-ban gyártják termékeiket, készüljenek fel a magasabb vámokra. 

Az illetékes szövetséges ügynökségek azt a feladatot kapták, hogy vizsgálják meg az amerikai külkereskedelmi hiány okait, és tegyenek javaslatot a lehetséges korrekciós intézkedésekre. Nyilvánvaló, hogy a korrekciós intézkedések elsősorban védővámokat jelentenek, és a szövetségi elemzések főként Kínára, Kanadára és Mexikóra irányulnak. Ez az érintett országok számára nem jó hír, de úgy is lehet a dolgot értelmezni, hogy ezek több hónapos haladékot kaptak arra, hogy valamiféle kereskedelmi megegyezést kössenek az amerikai kormánnyal. 

Trump ugyanis a jó üzlet híve, és alapvetően a védővámokat is tárgyalási eszközként kezeli. Azok a kormányok, amelyek hajlandóak valamilyen üzletet kötni az USA-val, akár meg is úszhatják a védővámok bevezetését, akik viszont nem, azok magukra vessenek. Sokatmondó például, hogyan változott a kínai termékekre kivetett új védővámok narratívája. Míg a választási kampányban Trump még 60 százalékos védővámról beszélt, addig az elmúlt hetekben már csak 10 százalékról volt szó, és múlt csütörtöki interjújában már azt hangoztatta az amerikai elnök, hogy szerinte létrejöhet egy kereskedelmi megállapodás az USA és Kína között. Látható, hogy az USA legnagyobb kereskedelmi partnereit már a védővámok gondolata is tárgyalásra készteti. 

Jól érzékelhető az is, hogy Trump a védővámokat kész bármilyen témában bevetni nyomásgyakorló eszközként. Aki nem jár az amerikai kormány kedvében, az védővámokra számíthat. Kolumbia nem akarta befogadni az USA-ból kitoloncolt kolumbiai állampolgárokat, de a belengetett 25 százalékos védővámok gyorsan megváltoztatták a kolumbiai kormány véleményét. Hasonló helyzetben van Kanada és Mexikó is, melyeket azzal vádol a Trump-kormány, hogy nem tesznek eleget a közös határszakaszok védelméért. Képbe kerülhet Dánia is, ha továbbra sem mutat majd hajlandóságot Grönland átadására. 

Mivel az USA a világ sok országa számára fontos exportpiac, Donald Trump kedvére használhatja a védővámokat nyomásgyakorló eszközként. Azt azonban figyelembe kell vennie, hogy az olyan nagy gazdaságokat, mint Kína vagy az EU, nem tudja teljesen megfélemlíteni. Természetesen egy bizonyos pontig ezek a partnerek is megegyezésre fognak törekedni, de azon túl készek lesznek kereskedelmi háborúba is bonyolódni az USA-val. Kína ma gazdaságilag és technológiailag sokkal magabiztosabb, mint az első Trump-elnökség idején, és nagyon jól feltérképezte az amerikai gazdaság gyenge pontjait. 

A mai komplex világgazdaságban a legfontosabb szereplők mindegyike komoly gazdasági károkat tud okozni a többieknek, és ez valószínűleg Trumpot is arra kényszeríti majd, hogy óvatosabban bánjon a védővámok fenyegetésével. Számolni kell azonban Trump kiszámíthatatlanságával is, ezért a védővámok témája bármikor az asztalra kerülhet.