Hogy kezdődött a karikatúraügy?

Mint a belga Le Soir írta, a szerző nyilatkozataiban bírálta, hogy az alkotók a holland filmrendező, Theo van Gogh 2004 végi meggyilkolása óta öncenzúrát gyakorolnak. (A merényletet egy muzulmán férfi követte el, mert szerinte a rendező iszlámellenes műveket készített.) Ebben a helyzetben a legnagyobb dán napilap, a 160 ezres példányszámban megjelenő Jyllands-Posten megkeresett mintegy negyven, a dán újságíró-szövetséghez tartozó karikaturistát, s közülük 12-en válaszoltak a felhívásra. Rajzaik az újság szeptember 30-i számában jelentek meg, „Mohamed arcai” címmel.

A lap főszerkesztője szerint kezdeményezésüket az magyarázza, hogy ekkorra a dán közvéleményben már javában tartott a vita a véleménynyilvánítási szabadságról. A főszerkesztő szerint ráadásul a rajzok leközlésével senkit sem akartak megsérteni, s a lépés nem állt ellentétben a dán törvényekkel sem. (Amit egyébként igazol, hogy a koppenhágai főügyész január elején elutasította 11 muzulmán szervezet keresetét. E szervezetek istenkáromlás és faji diszkrimináció miatt akarták beperelni a lapot.)

Mindenesetre a próféta ábrázolása viszonylag hamar dühös reakciókat váltott ki a Dániában élő muzulmán közösségben: október 14-én mintegy ötezren tüntetnek Koppenhágában, s a rajzolók – akik immár védőőrizet alatt élnek – halálos fenyegetéseket kapnak. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök ugyanakkor nem hajlandó bocsánatot kérni, s ebben az ügyben nem hajlandó fogadni a hozzá bejelentkezett 11 muzulmán nagykövetet sem. Mint hangsúlyozza, a karikatúrák kérdése a sajtószabadság témakörébe tartozik, s ebben az ügyben csak a bíróság illetékes.

Ezt követően azonban néhány hónap „szünet” állt be, egészen december végéig, amikor az Arab Liga külügyminiszterei Kairóban nyilvánosan elítélték ezt a lépést, mint amely „a vallások és próféták szentségét, az iszlám nemes értékeit sérti.” Január 26-án pedig Szaúd-Arábia visszahívta nagykövetét Dániából, s nagyjából ezzel egy időben több közel-keleti vallási vezető is meghirdette a dán termékek bojkottját.

Hogy mi váltotta ki az ügy újbóli terítékre kerülését? Nyilván szerepet játszott, hogy januárban egy norvég lap is leközölte a karikatúrákat. Ám egyes vélemények szerint ennél is fontosabb volt, hogy mintegy 20 dániai muzulmán szervezet december végén delegációt küldött Egyiptomba és Libanonba. A delegáció saját közlése szerint „az erőszak eszkalációját, egy újabb Van Gogh-ügyet akart megelőzni”. Mások viszont azzal gyanúsítják tagjait, hogy dezinformációs kampányt folytattak saját hazájuk, Dánia ellen. Ottjártuk után ugyanis az arab lapok olyan karikatúrákról cikkeztek, amilyenek meg sem jelentek a Jyllands-Postenben. A dánokat azzal vádolták, hogy Koránt égettek, a kormányt, hogy ő ellenőrzi a lapot, és az országban hatalmon lévő liberális pártot szélsőjobboldali szervezetként írták le.