Hiteltelen álomhitelek

A hazai pénzintézetek az elmúlt hónapokban egymást túllicitálva kiáltják a nagyvilágba: az alacsony kamatoknak köszönhetően soha nem voltak ilyen olcsók a hitelek. Lépten-nyomon a bankok óriásplakátjaiba botlunk, amelyek fűt-fát ígérnek a reménybeli ügyfélnek.

Mi is „örömmel” jelenthetjük, hogy az egyre alacsonyabb banki kamatok részben már meghozták a „gyümölcsüket”. Manapság a polgárok döntő többsége azt gondolja, hogy Szlovákiában nem éri meg takarékoskodni, hiszen a bankok által nyújtott kamatok nem hogy az inflációt nem fedezik, de sok esetben még a pénzintézetek által levont illetékekre sem elegendőek. Maradnak tehát a klasszikus „befektetési” formák, amelyek Szlovákiában szinte minden esetben a pénz lehető leggyorsabb elköltését jelentik. Minden ötödik család szeretné például felújítani a házát vagy lakását, az elmúlt évhez képest pedig az autóvásárlásra is többen gondolnak.

Persze ha csak az a gondunk, hogy mire költsük megtakarításainkat, akkor a népesség boldogabb részéhez tartozunk. A legutóbbi felmérések szerint ugyanis a lakosság fele csak az alapvető szükségleteket tudja fedezni fizetéséből. Ha ők kényszerülnek lakásfelújításra, hitelt kell felvenniük.

Míg a lakossági betétek kamatainak csökkenését szinte mindannyian megsínylettük, a kamatcsökkenésnek ezt a rózsásabb oldalát csak kevesen próbálhatják ki. A háztartások jelentős részének annyi pénze sincs, hogy a havi törlesztőrészleteket fizetni tudja, a többség pedig havi 500–1000 koronánál képtelen többet törleszteni. Ez nagyjából 20–50 ezer koronás hitelre elegendő, ami néhány esetben ugyan jól jön, ám nagyobb lakásfelújításra nem elég.

Jelentősebb javulásra, legalábbis a bankok részéről, az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. A jegybank belátható időn belül valószínűleg nem csökkenti a kamatszintet, így a bankokat is csak a növekvő konkurencia veheti rá erre. Ez utóbbi esetben sem számíthatunk azonban drasztikus áttörésre, vagyis akik eddig sem engedhették meg maguknak a hitelt, azok a jövőben sem álmodhatnak róla.

Pontosabban, csak „álmodhatnak” róla.